Helló, kedves. Valószínűleg nem tudod, ki vagyok, de én nagyon jól ismerlek. Én vagyok az egyike a három démonnak, amelyek a születésed pillanatától kezdve hozzád vannak kötve. Tudod, néhány ember nagy dolgokra hivatott, boldog, nagyszerű élet várományosai.. Te viszont, attól tartok, nem ilyen ember vagy. Ezt pedig nagyrészt nekünk köszönheted.
Hogy kik vagyunk? Ó, persze, majd’ elfelejtettem. Engedd meg, hogy bemutassam magunkat:
Szégyen, az öcsém, a démon a bal válladon. Szégyen a füledbe suttogja, hogy micsoda különc vagy; hogy nem vagy elég jó és sosem viszed majd semmire. Szégyen az, aki megutáltat magaddal.
Félelem a jobb válladon ül. Ő a legidősebb testvérem, egyidős az élettel. Félelem ott van minden sötét sarokban. Ő az, aki nem engedi, hogy elmondd az érzéseid annak, akinek igazán szeretnéd; ugyanúgy ő az, aki folyton arra emlékeztet, hogy jobb meg sem próbálni, minthogy elbukj. Ő építteti meg veled a saját börtönöd.
S hogy én ki vagyok? Én vagyok a legrosszabb mind közül, mégis barátként tekintesz rám. Hozzám fordulsz, mikor már semmi más nem maradt, mert én a szívedben élek. Arra kényszerítelek, hogy kitarts akkor is, mikor már minden szétesett körülötted. Én vagyok az, aki meghosszabbítja a szenvedésed.
Üdvözlettel,
Remény