Szeretlek
 

MENÜ

 Vegyes

 

  • Ne rohanj nagyon előre, élvezd a pillanatot, mert egyetlen mosoly elrepíthet a célodhoz, hiszen sohasem tudhatod, hogy kit érint meg, és kinek segít túllépni valamin.

 

  • Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót, gondolj azokra, akik nem tudnak beszélni.
    Miel
    őtt panaszkodsz az ételed íze miatt, gondolj azokra, akiknek nincs mit enni.
    Miel
    őtt panaszkodsz a férjedre vagy a feleségedre, gondolj azokra, akik Istenhez fohászkodnak, hogy legyen társuk.
    Ma, miel
    őtt panaszkodsz az életre, gondolj azokra, akik túl hamar mentek el a másvilágra.
    Mielőtt siránkoznál amiatt, hogy túl nagy távolságon kell vezetned, gondolj azokra, akik ugyanezt a távolságot gyalog kell megtegyék.
    És amikor fáradt vagy és panaszkodsz a munkádra, gondolj azokra a munkanélküliekre, akik szívesen végeznék a Te munkádat.
    És amikor gyötr
    ő gondolatok rosszkedvűvé tesznek, mosolyogj egyet és gondolj arra, hogy élsz és csodálatos, ami körülvesz

 

  • Ha egy tojást külső erő tör fel, az élet megáll. Ha a tojást belső erő töri fel, új élet kezdődik. A nagyszerű dolgok belülről indulnak.

 

  • Ha valaki segít neked, az nem azt jelenti, hogy gyenge vagy...csupán azt, hogy nem vagy egyedül!

 

  • Ha a terv nem működik,akkor a tervet változtasd meg, ne a célt

 

  • Boldogok azok, akik észreveszik a szépet olyan helyeken, ahol mások semmit sem látnak. Minden szép, csak jól kell tudni nézni.

 

  • Az embernek egész addig halványlila gőze sincs róla, hogy ki lehet a lelki társa, amíg nem találkozik a tekintetük.

 

  • Az igaz szerelem nem múlik csak azért, mert valaki azt szeretné. A szerelem a legerősebb érzés a világon, és nem számít, hogy mi minden történt, senki sem felejti el azt, akit szeret.

 

  • Nem az a tragédia, ha azt hiszed a homoksüteményre, hogy igazi. Az a tragédia, ha jóllakásig zabáltad magad homoktortával, és egyszer csak elébed kerül az igazi oroszkrémtorta.

 

  • Az igaz szerelem nem valós, amíg nem kölcsönös.

 

  • Szeretni valakit nemcsak a saját boldogságodról szól. Akarnod kell, hogy ő boldogabb legyen nálad.

 

  • Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok - de nem igaziak. Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést. Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám... de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább.

 

  • Sok fiúval együtt tudnál élni, de csak egyvalaki nélkül nem tudnál.

 

  • Lehet, hogy túl erősen öleltem. De muszáj volt. Mert senkinek sem akartam odaadni.

 

  • Mindenkinek megvan a maga társa. Mintha a két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered, s két testbe osztottan fújták volna alá, hogy itt éljen a földön, ezen a rendetlen csillagon. S a két léleknek keresnie kell egymást. Meg kell találnia egymást, különben örökre hiányzik a szívének a fele. S ha meg nem találja egymást, s nem a maga felével egyesül, holtáig érzi a tévedését, szívének a hiányosságát, csonkaságát. 

 

  • Úgy jövünk a világra, hogy mindenkinek előre ki van jelölve a párja. Sokan egy életen át keresik, s nem találják meg.

 

  • Mindnyájunknak megvan a magunk párja a szerelmi örömhöz. Sokszor csak későn akadunk rá. Némelyek sohasem.

 

  • A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.

 

  • A szerelem elűzi az időt. Az idő a szerelmet.

 

  • Nincs nagyobb boldogság, mintha szeretnek bennünket.

 

  • A szenvedélyes szerelem véletlen szerencsétlenség, de ez a szerencsétlenség csak a kiválasztottakat éri.

 

  • Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál. A Nap fényesebb, a virágok szebbek, az emberek jobbak.

 

  • A szerelem alapképlete: az egyik fél a másikban azt szereti mindennél inkább, hogy az a másik éppen őt szereti.

 

  • Az őrület határáig szerettem. Ezt hívják elmebajnak. Ezt, ami nekem az egyetlen érezhető módja szeretni.

 

  • Ha szeretni akarsz valakit, szeresd itt és most. Szeresd! Mert senki nem tudja, mi történik a következő pillanatban.

 

  • Egymáshoz se érünk, és mégis olyan mintha összesimulnánk.

 

  • Amióta te vagy nekem, én annyira megváltoztam, hogy szinte nem is igaz semmi sem, ami addig volt, amíg te nem voltál

 

  • A biciklizés egészen olyan, mint a szerelem: elsősorban önbizalom dolga. Hidd, hogy meg tudod tenni, s máris tudod és megteszed. Kételkedj, s a világ minden kincséért sem vagy képes rá.

 

  • Engedd meg magadnak azt a luxust, hogy jól érezd magadat egyedül. Ne felejtsd el: nem véletlenül vagy egyedül. Az életnek van valami célja azzal, hogy időt adott neked két párkapcsolat között. Most megértheted, hogy mi az, amit meg kell tapasztalnod, vagy meg kell tanulnod ebben az időszakban, mielőtt tovább lépnél egy új kapcsolatba.

 

  • Melletted akarok felébredni reggelente, esténként téged akarlak látni a vacsoraasztal másik oldalán. Veled akarom megosztani a napjaim minden apró részletét, és hallani akarom a te napjaid részleteit is. Veled akarok nevetni, azt akarom, hogy amikor elalszom, te legyél a karomban. Mert te nem csak az egyik múltbéli szerelmem vagy. Te voltál a legjobb barátom, a jobbik felem, és nem tudom elképzelni, hogy ezt újra feladjam.

 

  • Az emberek többsége nem tudja értékelni a csöndet. Folyamatos beszédkényszerük van. Beszélek én is, csak jobban szeretem, ha van is valami mondanivalóm.

 

  • Amikor szakítunk valakivel vagy megbántanak, mindig azt hisszük, hogy reménytelenül szerelmesek vagyunk. Ha két lélek, csak rövid időre is, de eggyé vált, mindig fájdalmas, ha újra szétszakadnak. Csakhogy a legtöbb esetben nem szerelem az, amit a szakítás után érzünk. Hanem a fájdalmainkat, sérelmeinket hisszük szerelemnek.

 

  • Ő volt az első igaz szerelmem. Az első szerelem pedig belemarja magát a lélekbe. Aztán időnként a felszínre tör.

 

  • Minden szerelemnek megvan a maga természetes tartama. Legyen az néhány nap, néhány hónap, némelyik pedig kitart egy egész életen át. A miénk akkor és ott ért véget. Az én szememben a szakítás nem feltétlenül kudarc. Néha kell, hogy legyen annyi bátorság az emberben, hogy méltósággal lezárjon egy történetet, és megőrizze belőle azt, ami szép volt.

 

  • Nem te vagy az egész világ, de tőled lesz jó a világ.

 

  • Néha veszélyes, ha megállunk és gondolkodunk. Néha egyszerűen tovább kell menni.

 

  • Ne tartsd fel a múltat. Az életben minden visszatér. Úgy ahogy, és amikor arra szükséged van. Hagyd menni. Éld a jelenedet.

 

  • Ne félj elveszíteni olyasvalakit, aki nem érzi szerencsésnek magát, amiért veled lehet.

 

  • Soha sincs túl későn vagy túl korán. Minden akkor történik, amikor történnie kell.

 

  • Ne add fel. A kulcstartón is általában a legutolsó kulcs az, amelyik kinyitja az ajtót.

 

  • - Akit egyszer szerettél, az nem múlik el. Lehet belőle gyűlölet, vagy barátság, vagy bármi. De nem múlik el. Ha bajban lenne, a világ végére is utána mennék. Kérdés nélkül. Elég lenne egy ölelés.
    - Akkor miért nem vagytok együtt?
    - Mert ha együtt vagyunk, előbb-utóbb boldogtalanná tesszük egymást.

 

  • Tudod mi az, ami igazán szexi? A humorérzék. A kaland íze. Arcpír télen. Csípő, amibe bele lehet markolni. Nyitottság. Magabiztosság. Alázatosság. Jó étvágy. Valaki, aki hallgat az intuíciójára. Egy okos visszavágás. Jelenlét. Gyors észjárás. Egy ártatlannak tűnő hölgy, aki piszkos viccet mesél. Egy nő, aki már felismerte, hogy milyen gyönyörű.

 

  • Belül fájhat, de kívül nem látják. Azt a luxust nem engedhetem meg senkinek, hogy örüljön, mert látja, valami bánt.

 

  • A gyereket kizavarhatod az édességboltból, de a csoki utáni vágyat nem ölheted ki belőle.

 

  • Az emberek sosem tudnak nem szeretni, csak megtanulnak máshogy érezni.

 

  • Egyes szavak elegánsak, mások megsebeznek és elpusztítanak, de mindegyiket ugyanazokkal a betűkkel írjuk.

 

  • Törd csak össze a szívemet. Törd össze akár ezerszer is. Úgyis a tiéd, hát azt teszel vele, amit akarsz.

 

  • A csend is más. Pedig ugyanúgy csend. A szó, a hang hiánya. Mégsem ugyanaz. Mert nem mindegy, kivel vagy csendben. És miért. A csend lehet teljesen süket. De lehet hihetetlenül zajos. Lehet benne nyomasztó üresség, de lehet benne madárdal, tengermoraj, erdősusogás, esőkopogás, szerelmes suttogás. Bármi lehet. Mert csak attól függ, kivel vagy csendben.

 

  • A szívben lakik a súgód. (...) Hogy valaki jó ember, vagy sem, megmondja. Aztán azt nem ragozza tovább, hogy mennyire jó, de például, tudod, hogy bajban számíthatsz rá. A másikra nem. Hogy szeret-e valaki, vagy sem, a szíved megmondja. És azt is, ha már nem szeret. Te félreértheted, mert néha félre akarod érteni - de a szíved nem.

 

  • Újra és újra eltávolodom tőle. Ő is tőlem. Eltávolodunk egymástól, hogy aztán újra megtehessük ugyanazokat a lépéseket egymás felé. Nem állunk le. Mindig úton vagyunk: egymás felé, vagy egymástól egyre távolabb.

 

  • Téved, aki azt hiszi, hogy az előjáték a szex előtti pár perc simogatásban rejlik. Előjáték az egész közös élet. Minden együtt töltött perc meghatározza, hogy milyen lesz a szeretkezés. Ahogy egymásra néztek, amit egymásnak jelentetek. Amennyire feltudtok nézni egymásra. Ahogy együtt pucoljátok a krumplit az ebédhez, és a férfi átöleli a nőt, miközben ő keveri az ételt a tűzhelyen és belecsókol a nyakába. És nem tudnak elmenni egymás mellett, hogy meg nem érintenék egymást és még a kapuból is vissza rohannak egy utolsó csókért: ez az előjáték.

 

  • - Akárhányszor eldöntöm, hogy továbblépek, van bennem egy rész, ami képtelen elengedni őt. (...)
    - Majd egyszer megismersz valakit, őrülten bele fogsz szeretni, és rájössz, hogy továbbléptél anélkül, hogy észrevetted volna.

 

  • A sikeres nő az, aki erős alapokat tud építeni azokból a téglákból, melyeket mások hozzávágnak.

 

  • Te pedig csak figyeled a rakoncátlan hajamat, a tétova tekintetemet és fogalmam sincs, mi az az erő, ami miatt minden egyes nap közelebb ülsz hozzám.

 

  • Olyan vagy, mint egy tökéletesre ízesített tea - nem tudok veled mit kezdeni - csak iszom és újratöltök. Mert finom és mert ízlik és valahogy nekem sosem sikerült ilyenre készítenem. - pedig nem formáltam senkit, legalábbis szándékosan nem.

 

  • Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől - tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az!

 

  • Mosolygok, hogy létezik a világban egy társam..

 

  • Te vagy a legkedvesebb titkom..

 

  • Bárkinek képes lennék elengedni a kezét, aki egyszer elengedte az enyém.

 

  • Színesre festett szavak mögött nem rejtőzik semmi tartalom. Nem rejtőzhet, mégis két kézzel fonnak körbe édesen. Minden azt súgja, ne hagyjalak elmenni magam mellett. Lelkek kergetik egymást, miközben a józan ész csődöt mond. Titkon szívdobogásod őrzöm markomban, meg azt az egyetlen estét, mikor a whisky illata áradt belőled. Talán attól volt annyi bátorságod, hogy találkozz velem. Lekönyörögtél, kimentem. Bárgyú voltál és aranyos. Talán akkor az egyszer voltál igazán őszinte magadhoz és hozzám. Zsebeim már rég kiürítettem, nincs már semmi több, mit adhatnék, mit még látnod kell, mit még nem láttál. S te, mosolyom csempészed újra vissza. Két lelked van. Egy, ami magával hordoz, minek valami szeletke jóság vagyok, amiben hihet és amibe kapaszkodhat. Szívének kedves idegen, a lány a könyvekből. S egy másik, mi elűz és elérhetetlenné tesz számomra. Áthidalhatatlan a távolság közöttünk, árkot ástunk és beleestünk. Össze nem illő puzzle darabok vagyunk, s mégis illeszkedünk valahogy. Titkon keressük egymást a tömegben, de elveszünk egymás mellett. Mikor kioltom a tüzet, jössz és kikaparod a parazsakat aztán hagyod, hogy felégjen minden mögötted, s én serényen újra homokot lapátolok az égő felületekre. Hogy mi dolgunk lenne egymással nem tudom. De ha elvesznél, űr lenne utánad a szívemben.
  • Leginkább a játékok hiányoznak. Hogy én legyek az, valami
    idegen kézben. Talán valóban nem is vagyok alkalmas, hogy
    valaki mellett felnőtté váljak. Hogy valaki mellett ott maradjak.

 

  • Adj nekem hitet, adj nekem álmokat. Adj reményt. Mondd, hogy kettőnknek lesz jövője. Engedd, hogy elhiggyem, hogy ez nem csak az én fejemben történik. Ringass hamis mesékben.
    Aztán, ha úgy érzed, hogy jó munkát végeztél, fordulj meg, és sétálj el! Hagyd, hogy minden, amit felépítettél, összeomoljon, és maga alá temessen. Nem kell visszafordulnod. Nem kell segítened. Nem kell látnod, hogy fáj.
    Legalább tudom, hogy én vagyok a hibás. Hagytam, hogy újra megtörténjen. És tudod mit? Másodjára nem fáj annyira. Nem fogok miattad szenvedni. Már rég feladtam, hogy az életemet mások tegyék tönkre. Erős vagyok. Ettől soha nem vágytam többre. Azt, amit akartam elértem. Nem vagyok többé gyenge. Már tudom, hogy mi tesz engem boldoggá és most az vagyok. Ha meglátlak, a mosoly nem tűnik el az arcomról. Végre otthon vagyok.

 

  • Azon a nyár végi napon megfogadtam, hogy történjen bármi, én mindent megteszek, hogy soha többet ne találkozhassunk. Nem mondom, hogy ezek áldozatok nélkül mentek végbe. Aztán felhígítottam a reményt, mondogatván, hogy már úgysem emlékszel, hogy csak fülledt lüktetése pulzusunknak okozta az érzékek csalódását. Hinni akartam, hogy már nem hordozol magadban, mint ahogyan másokból is kikoptam. Aztán persze a nagy találkozások nem is rajtam múlnak. Mehetek én a világ végére is, aki rám akar találni, azzal megtörténik.

 

  • A tiszta lapokhoz kell a legnagyobb erő. Az újrakezdésekhez. És nem a görcsös kapaszkodáshoz... Ahhoz, hogy üres zsebekkel elindulj egyedül. A boldogság csak ebből fakadhat. Ha várakozol, valóban megöregszel. Lelked sebes lesz, jobb esetben csak repedezett. A türelem nem más mint álcázott belenyugvás, beletörődés a szomorú végkifejletbe. Megjátszott pesszimizmus, hogy velem már nem történhetnek jó dolgok. A tiszta lapok a leggyötrőbb fájdalommal születnek. Nincs mögöttük semmilyen kétes érzelem. Csak kemény elhatározás.

 

  • Azt mondod nem vagy különleges, mert a világ nem tud rólad, de ezzel megsértesz engem. Én tudok rólad.

 

  • A múltad átírható. Amit most megváltoztatsz, az a múltadat is megváltoztatja. Nem magát a megtörtént eseményt, hanem a lelkedbe írt hatását.

 

  • Csak idő kérdése, ha fullánkodat valakibe beledöfted, meddig élsz még utána.

 

  • A szerelmek azért múlékonyak, mert alapjuk az önzés. Ezt senki sem ismeri be, sőt éppen az ellenkezőjét gondolja, mégis így van. Magunkat szeretjük a másikban, akit a legszívesebben bekebeleznénk, fölfalnánk, soha ölelő karjaink közül ki nem eresztenénk, s ha mégis elmegy, úgy érezzük, hogy testünk s lelkünk kitépett darabját is magával viszi.

 

  • Minden szerelem akkor kezd repedezni, amikor a másik elkezdi a saját szuverén életét élni. Dolga van, nem ér rá, másokhoz is túlságosan kedves, saját feje és saját benső késztetései szerint kezd gondolkodni, s beleütközünk egy idegen lélek öntörvényű világába. Ez a folyamat egyre erősebb lesz, s ha az ember tíz év múlva találkozik egykori szerelmével, majdnem vadidegen ember néz rá. Azt gondoljuk magunkban: "Úristen, mit szerettem én ebben?!" Amikor egy szerelmes barátom zokog, hogy "mindenemet odaadtam neki, mégis elhagyott!", azt gondolom: "A legfontosabbat, a szabadságát nem adtad meg neki! Ketrecben érezte magát nálad, s ez az érzés megmérgezte a szerelmét.

 

  • Az a nagy baj az idővel, amit megtanultam az alatt a két hét alatt, amit veled tölthettem, és az alatt az utolsó két hónap alatt, amit vele, hogy végül mindig elfogy. Fogalmam sincs, hogy merre lehetsz a nagyvilágban, John, de tisztában vagyok vele, hogy már rég elveszítettem a jogot, hogy tudjam. Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

 

  • Mielőtt találkoztam vele, táncoltam a zuhany alatt. Mikor vele voltam, arra gondoltam, milyen lehet Vele zuhanyozni. Miután elhagyott, ültem a zuhanyzóban és sírtam. Mikor túljutottam rajta, olyan gyorsan zuhanyoztam, hogy nem volt időm se táncolni, se fantáziálni, se sírni. Van, aki annyira be tud rontani az életed legkisebb részeibe, hogy addig nem is veszed észre, amíg újra nem kezdesz táncolni a zuhany alatt - és csodálkozni, hogy miért is hagytad abba..

 

  • Szerintem képtelenség igazán kiszeretni valakiből. Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió.

 

  • Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég.

 

  • A nyári kalandok többféle okból érnek véget, de mindent összevetve egy dolog közös bennük: hullócsillagok, fenséges, megismételhetetlen pillanatok, az örökkévalóság felvillanása, mely egy perc alatt elillan.

 

  • Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért.

 

  • Soha ne engedd, hogy olyan emberek mondják meg, merre menj, akik még nem jártak semerre...

 

  • Két dolog határoz meg minket: a türelmünk, amikor semmink sincsen, és a hozzáállásunk, amikor mindenünk megvan.

 

  • Az okos lányok megnyitják a lelküket, a könnyű lányok szétnyitják a lábukat és a buta lányok kitárják a szívüket...

 

  • Néha fáj, néha repít. Néha kiöli belőled az életet, néha mindenbe reményt lehel. Egyszer feldob, másszor tompán csapódsz tőle a legnagyobb mélységekbe. Néha ébren álmodsz tőle, máskor rémálommá változtatja minden napodat. Karmol, ölel, éget, simogat, kínoz majd újraéleszt. Kicsit belehalsz folyton.. de ne add fel. A legszörnyűbb percek után jönnek mindig a legnagyszerűbb újrakezdések, a legszebb varázslatok.

 

  • Egy ponton majd rájössz, hogy valakiért vagy valamiért olyan sokat tettél, hogy az egyetlen lehetséges lépés az, ha megállsz. Hagyd őt békén. Sétálj el. Ez nem olyan, mintha feladnád, és nem olyan, mintha nem próbálkoznál. Annyi az egész, hogy meg kell találnod a határt a határozottság és az elkeseredettség között. Ami tényleg a tied, az úgy is a tied lesz, ami pedig nem, az nem számít mennyire keményen próbálkozol, úgysem lesz soha.

 

  • ..panaszkodhatsz, hogy a rózsa tüskés, vagy örülhetsz, hogy a tüskével rózsa is jár..

 

  • Bármikor kezedbe veszel egy könyvet, egy fa elmosolyodik mert tudja, van élet a halál után.

 

  • Helló, kedves. Valószínűleg nem tudod, ki vagyok, de én nagyon jól ismerlek. Én vagyok az egyike a három démonnak, amelyek a születésed pillanatától kezdve hozzád vannak kötve. Tudod, néhány ember nagy dolgokra hivatott, boldog, nagyszerű élet várományosai.. Te viszont, attól tartok, nem ilyen ember vagy. Ezt pedig nagyrészt nekünk köszönheted.

    Hogy kik vagyunk? Ó, persze, majd’ elfelejtettem. Engedd meg, hogy bemutassam magunkat:

    Szégyen, az öcsém, a démon a bal válladon. Szégyen a füledbe suttogja, hogy micsoda különc vagy; hogy nem vagy elég jó és sosem viszed majd semmire. Szégyen az, aki megutáltat magaddal. 

    Félelem a jobb válladon ül. Ő a legidősebb testvérem, egyidős az élettel. Félelem ott van minden sötét sarokban. Ő az, aki nem engedi, hogy elmondd az érzéseid annak, akinek igazán szeretnéd; ugyanúgy ő az, aki folyton arra emlékeztet, hogy jobb meg sem próbálni, minthogy elbukj. Ő építteti meg veled a saját börtönöd.

    S hogy én ki vagyok? Én vagyok a legrosszabb mind közül, mégis barátként tekintesz rám. Hozzám fordulsz, mikor már semmi más nem maradt, mert én a szívedben élek. Arra kényszerítelek, hogy kitarts akkor is, mikor már minden szétesett körülötted. Én vagyok az, aki meghosszabbítja a szenvedésed.

    Üdvözlettel,
    Remény

 

  • Nem tudsz senkit  rákényszeríteni, hogy szeressen, de helyette meg tudod neki mutatni, hogy mit szalaszt el.

 

  • Tudom, hogy milyen az, amikor valaki az életedbe toppan, és azt érzitek, hogy nem tudtok létezni a másik nélkül. Tudom, hogy milyen az, amikor még nem agyalsz, csak ott ülsz a pillanatban, és érzed, hogy dolgod van a másikkal. Aztán azt az érzést is ismerem, amikor otthon ülsz a találkozás után, és már csak azon tud járni az agyad, hogy nem lesz ez így jó.. Csak aztán jön a következő nap, meg az azt követő hét, az agyalás, és elkezdesz félni attól, hogy ez akár még jó is lehet..

    .. veszélyes. Kiszámíthatatlan, szalmaláng. Nem tudhatod, hogy meddig tart, hogy mikor lesz vége. Hiszen amilyen egyszerűen betoppan az életedbe, úgy el is tűnhet. Nem fogod tudni visszavarázsolni, nem tudod a titkát. Egyszerűen vagy van, vagy nincs. Mármint kémia, ragyogó szemek, meg minden. De ha van, éld meg, ne menekülj, és még véletlenül se ragaszkodj hozzá görcsösen: engedd élni, és hagyd, hogy megmutassa azt, amiért jött. Hiszen sokszor az, amit te gondolsz és amit az élet gondol, különbözik. Amiről Beni és Kloé találkozása is szól: ne te mondd meg, hogy ki miért érkezik az életedbe, hagyd, hogy megmutassa az élet..

 

  • Azelőtt nem tudtam így örülni a világnak. Más dolgom volt, másra figyeltem. Egy emberre figyeltem, nem értem rá a világgal törődni. Aztán elvesztettem az embert, és kaptam helyette egy világot.

 

  • A következő pillanatban meg úgy érezte, hogy kifut a lábából az erő, meg kell kapaszkodnia a pad támlájában, és sok-sok levegőre is szüksége volna. Pedig semmi más nem történt, csak annyi, hogy a fiú megfordult és ránézett. Azok a szemek! Naná, hogy égszínkék volt mindkettő! Barna, zöld vagy fekete szemek soha nem lehetnének olyan hatással valakire.

 

  • Mi, nők annyit tudunk gondolkodni feleslegesen. Már előre aggódunk olyan dolgok miatt, amik meg sem történtek. És persze rágódunk a múlton is, ami már rég elmúlt. Egy olyan álomvilágban élünk, ahol a dolgok már, vagy még nem léteznek, s közben elszalasztjuk az egyetlen lehetőségünket: a jelent.

 

  • Lelki társra vágyunk - olyasvalakire, aki megérti a reményeinket és a félelmeinket, nevet a vicceinken, felajánlja a kabátját, ha hidegre fordul az idő, elbűvöli a szüleinket, és szépséghibáinkkal együtt imád minket.

 

  • Köztudott, hogy a szemek beszélnek. Két idegen minden különösebb erőfeszítés nélkül felfedheti kölcsönös érdeklődését és vonzalmát egyetlen pillantásban.

 

  • Ha olyan dolgokat teszel, amik rád nem jellemzőek, később nehéz lesz majd magadra ismerned.

 

  • Az emberek néha azokat a dolgokat írják le, amiket nem tudnak elmondani.

 

  • Akármilyen erős érzések is vannak a szívedben, ha nem osztod meg őket a másikkal, akkor teljesen értelmetlenek.

 

  • Van csendje a szorongásnak, a félelemnek, a dühnek, a boldogságnak, az elutasításnak, a fenyegetésnek, a meglepett örömnek, a vágynak... A csend talán a legkifejezőbb válasz, amire az emberek képesek. De érteni kell, hogy mit fejez ki.

 

  • Minden olyan, mintha az volna ami, ..de mégsem.

 

  • Elítélhetsz, szerethetsz, utálhatsz is. Csak őszintén tedd!

 

  • Mindnyájan elhagyunk különféle fontos dolgokat. Különlegesen fontos alkalmakat, lehetőségeket, visszahozhatatlan érzéseket veszítünk el. Ez is hozzátartozik ahhoz, hogy élünk. De a fejünkben, igen, talán ott van egy kis hely, ahol az ilyen dolgokat élmények formájában elraktározzuk. Biztos olyan ez, mint egy bepolcozott könyvtár. Kérőlapokat kell kiállítanunk, hogy pontosan tudjuk a szívünk állapotát. Olykor takarítani, szellőztetni kell benne, és megöntözni a virágokat is. Ott fogsz lakni örökké, a saját könyvtáradban.

 

  • Nem szereted, mert nem mered szeretni. Próbáld egy kicsit sarokba vágni az eszed. Oda, ahová az érzéseidet dugtad. És hadd jöjjenek elő azok az érzések. Add meg nekik a sanszot, hogy egyenrangú párbajpartnerek legyenek az eszeddel szemben. Merj szembenézni a valósággal. Gyáva dolog, ha eleve elvágsz minden utat. Tanulj meg egyvalamit: úgy nézz minden helyzetre, amibe belecsöppensz, hogy soha többet nem jön vissza.

 

  • Bármennyire is hangoztatod, hogy szerelemre vágysz, a lelked legmélyén rettegsz tőle. A boldogság valóban vonz téged, de csak a képzeletedben, mert csak ott mered megélni. Csak gyűröd magadba a szerelmes regényeket és filmeket. De sosem mered annyira elengedni, kitárni magad, hogy megélhesd a szerelmet.

 

  • Hű barát az idő: felnyitja a szemeket, meghozza a tisztánlátást; tetté érleli a szándékot, alkotássá emeli a gondolatot; lecsöndesíti a szenvedélyeket, elhamvasztja az indulatokat: a vadat megszelídíti, a mimózát fölbátorítja; szétzúzza a lélek kőképződményeit, lekapargatja a szív mészkőlerakásait - aki látni s hallani tud, megérti üzenetét. Ezt úgy nevezem: változás, a mindenkit fölemelő, előrelendítő erő.

 

  • A kihívás abban rejlik, hogy meg kell maradnod önmagadnak egy olyan világban, amely próbál olyanná formálni, mint a többiek.

 

  • Hinned kell az érzéseidben! Ha te nem hiszel, akkor ki fog?

 

  • Amikor azt mondom: "Tudok vigyázni magamra", azt várom, hogy fogd meg a kezem, nézz a szemembe, és azt mondd: "Tudom, de azért itt vagyok, ha mégsem..

 

  • Mindent utálok benned. Miért szeretlek mégis?

 

  • Tudod, néha úgy érzem hogy egyszerűen csak le szeretnék ülni egy padra és nem gondolni semmire, sem a tegnapra, sem a holnapra, sem a mai napra, sem arra hogy mit kell csinálnom, sem arra hogy mennyi az idő. Csak ülnék és nézném ahogy az emberek élnek. Nézném azt aki lehajtott fejjel megy az utcán, azt aki nyomkodja a telefonját, azt aki párjával sétál, azt aki ül és néz engem. Néz mert ő is azt csinálja amit én. Csodálja a világot, az embereket..

 

  • Látod?! Én örökre az maradok, akit akartál, de nem kaptál meg. Aki akart téged, de nem kapott meg. Akivel lehettél volna, de nem voltál. Aki lehetett volna veled, de nem volt. ...én leszek számodra minden, ami lett volna, ha..

 

  • Azt hittem ezt kell tennem. Ellöktelek, közömbössé váltam, hogy könnyítsek a szívemen. De most, hogy elmentél, már nem tudom, hogy jól tettem-e. Egyáltalán nem vagyok biztos az irántad táplált érzelmeimben. Azt érzem, hogy ragaszkodom hozzád, szükségem van rád. Ezt az is bizonyítja, hogy ebben a pillanatban is elképesztően hiányzol. De ugyanakkor úgy érzem, mint szerelmespár, nem működnénk. Ha arra gondolok, mi lenne, ha nem látnálak többé, egy hatalmas űr lenne az életemben. Fontos vagy. Nem akarlak elveszíteni, sőt bizonyos értelemben meg akarlak tartani, változatlanul itt, a szívemben. Fogalmazhatnánk úgy, hogy mint barátot, de ez a szó túl gyenge lenne. Tudod, te vagy az az ember, aki a legközelebb áll hozzám a világon.

 

  • Kedves alkohol! Volt egy alkunk, ami szerint viccesebb, csinosabb és jobb táncos leszek. ...láttam a videót. Azt hiszem beszélnünk kell.

 

  • Sokak szerint a remény erőt ad, mások viszont, akik már reméltek, nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem igazán, azok tudják, hogy ez pont fordítva van: a reményhez kell az erő. Sokkal több erő kell hozzá, mint a reménytelenséghez.

 

  • Mindig próbálod elfelejteni, s minél jobban próbálkozol, annál jobban hiányzik? Ne próbáld, ne akard! Csak sodródj! Hagyd, hogy fájjon; sírd ki a bánatod, és vedd észre a körülötted lévőket! A családodat, a barátaidat, vagy csak egyszerűen az embereket az utcán.

 

  • Ne feledd azt, hogy nem tartozol felelősséggel egyik ember felé sem. Sem nekik, sem nekem. Azt kell csinálnod, ami téged tesz boldoggá. Légy jó ember, miközben üldözöd a vágyaidat. De te választod meg, mi lesz az.

 

  • Azok a buli utáni reggelek. Amikor először eszedbe jutnak az előző este emlékei. Néha nevetnél, néha sírnál. Néha visszamennél, hogy megváltoztass dolgokat, és néha azért mennél vissza, hogy újra élhesd.

 

  • A törvény pedig örök: a változás mindig egy új, sokkal jobb kezdetet rejt magában. Rajtad múlik.

 

  • Ha egy pasi csak szurkál a rózsával, ahelyett, hogy azt óvatosan a kezedbe adná, lépj. A rózsa nem játék. Nem arra találták ki, hogy bántsanak vele. Ha egy kapcsolatban kényelmetlenül érzed magad, köszönj el. Köszönd meg neki,amit adott, mert biztosan tanultál tőle is valamit, de ne maradj tovább.Nincs értelme. Minden kapcsolatnak addig van értelme, amíg jól érzed magad benne, és amíg tanulsz belőle. Ha már nem jó benne, mert pl. nem becsülnek meg, akkor minek maradnál???

 

  • Fáradtnak kéne lenned a sok dolog után, amiket álmomban csináltunk.

 

  • Az ember addig-addig fojtja el különféle okokból amit őszintén érez, hogy egyszer majd nem lesz többé lehetősége bevallani.

 

  • Nézd, attól, hogy valaki egyszer fájdalmat okoz, még nem kell örökre kitörölni a névjegyzékből. A dolgok változnak, ahogy az emberek is.

 

  • A másokkal való kapcsolataimban arra a következtetésre jutottam, hogy hosszú távon nem segít, ha másnak mutatkozom, mint ami vagyok. Nem használ, ha nyugodtan és kedvesen viselkedem, mikor valójában mérges és kritikus vagyok. Nem jó, ha úgy teszek, mintha tudnám a megoldást, ha egyszer nem tudom. Nem használ, ha szívélyesnek látszom, amikor éppen ellenséges vagyok. Nem használ, ha magabiztosnak akarok tűnni, mikor éppen bizonytalan és rémült vagyok. A legtöbb hiba, ami emberi kapcsolataimban előfordul, éppen annak tulajdonítható, hogy valamiféle védekezésből másképp viselkedem kifelé, mint ahogy belül érzek.

 

  • Miért nem hagyod, hogy az emberek meglássák benned a jót? 
  • Mert ha az emberek jót látnak, akkor el is várják azt. És én nem akarok mások elvárásai szerint élni..

 

  • Tudom, hogy nehéz valaki olyat találni, mint te, de remélem, valaki olyat is nehéz találni, mint én.

 

  • Gondoltál már rá, hogy vajon hány ember akarta, hogy észrevedd? De te nem vetted észre, mert azzal voltál elfoglalva, hogy téged vegyen észre valaki.

 

  • Mielőtt feladnád, gondolod végig, hogy idáig miért tartottál ki!

 

  • Tudod, szerelem voltál neki első látásra. Nem mondta soha, de látni lehetett rajta. Mikor rólad beszélt, én óva intettem. Azt mondtam, hogy túl nehéz lenne, lehetetlenség, sőt őrültség. Azt tanácsoltam, hogy hagyjon téged, és tudod mit mondott? Hogy nem hagy ki valamit, ami remek lehet, csak mert egyúttal nehéz is.

 

  • Gondolkodok, eltűnődök, várok... zaklat a csend. Csak elrohannék. De hogy rejtőzzek el magam elől?

 

  • Életünk, egy mérleghinta. S mi ott ülünk középen, felhúzott lábakkal és a lehetetlent próbáljuk megváltoztatni. Hisz sosem lesz egyensúly boldogság és szomorúság, harag és megbocsájtás, szerelem és a magány közt.

 

  • Nem voltam eddig se egyszerű eset, de most annál is bonyolultabb lettem. Képtelen voltam elmondani mi fáj. Pedig pontosan tudtam..

 

  • Azt mondod, jó ember vagyok. Köszönöm a bizalmat. De ne mondd, mert nem ismersz. Hogy is ismerhetnél? Hisz csak az egyik arcomat látod nap, mint nap. A többivel még nem találkoztál. Gondolom nem is fogsz. Ha évekig mindenhova követnél, mindent éreznél, amit én, mindent hallanál, amit én, és minden gondolatomat látnád, akkor talán megismernél. De ez lehetetlen. Tehát ne mondd, hogy jó ember vagyok. Ki a jó ember? Olyan nincs is. Vagy te már találkoztál egyáltalán olyannal? Igen? Meséld el milyen volt! ...na látod, hogy nem megy. Mert mindenkinek csak egy arcát ismerheted, azt, amit feléd mutat. A többi rejtve van előtted. Csak egy embert ismerhetsz igazán: önmagadat. Még azt sem teljesen. És ha önmagadat is alig ismered, hogy állíthatod valakiről, hogy jó ember? Mért nem azt mondod: jó az az arc, amit felém mutat. De nem tudom milyen a többi.

 

  • A részegség még nem jogosít fel arra, hogy hamis ígéreteket tegyél és hazudj! Főleg nem arra, hogy belegázolj valamibe ami már rég elmúlt.

 

  • Csak mert ő ezt nem veszi észre, az még nem jelenti azt, hogy nem vagy gyönyörű.

 

  • Még nem jött el az ideje. Még nem. De már nem tűnt lehetetlennek, hogy egy napon valamelyikünk telefonál, és a másik alig várja ezt a pillanatot.

 

  • Tudod, különlegesnek lenni egy dolog, míg fontosnak lenni már egészen más. ‘Különleges’ az a valaki, akit sosem fogsz elfelejteni az életed során. ‘Fontos’ pedig az, akire egész életedben szükséged lesz. Az élet pont attól olyan nehéz, hogy az esetek többségében ez a két személy nem ugyanaz. ...viszont arra, hogy ki különleges, és ki fontos, sokszor csak túl későn döbbenünk rá.

 

  • Sosem késő, hogy az legyél, ami lenni akarsz. Nincs korlátozva az idő, bármit bármikor elkezdhetsz. Nincsenek szabályok. Változhatsz, vagy maradhatsz a régi..

 

  • Hosszú időbe telik, mire teljesen azzá válsz, aki valóban vagy.

 

  • Végül is mi a boldogság? Lábadozásféle, valószínűleg. Egy kis világosság a ködök és homály tömkelege után. Egy kis tisztaság a zűrzavar után.

 

  • Nézz fel az égre! Lélegezz be néhányszor, jó mélyen. Gondolj arra - csak egy pillanatra -, hogy csodában élsz, és benned is csoda van!

 

  • Nem abban áll egy ember valódisága, amit neked kimutat, hanem abban, amit nem tud kimutatni. Ha tehát meg akarod érteni, ne hallgass arra, amit mond, hanem sokkal inkább arra figyelj, amit elhallgat.

 

  • Ha megnevettetsz egy lányt, akkor kedvel. De ha miattad sír, akkor szeret.

 

  • ..de a szívünk majd mindent megold vagy helyrehoz.

 

  • Szeretném megkérdezni, mi van köztünk, hogy mit akar tőlem, vagy hogy gondol-e rám egyáltalán. De félek, hogy a válasz jobban fájna, mint ez a bizonytalanság..

 

  • A fenébe is. Hadd harcoljon meg egy férfi egy nőért, ha igazán akarja. És törje magát egy kicsit érte.

 

  • Ha az embernek nincs vesztenivalója, bátorrá válik.

 

  • A sebei beforrtak. Új nap kelt fel a lelkében.

 

  • Valóban sok mindent végigcsinált már életében - csakhogy kivétel nélkül jelentéktelen dolgokat: például olyan veszekedéseket, amelyeket egy egyszerű bocsánatkéréssel megoldhatott volna, vagy például kibírta, hogy ne hívja föl a férfit, akibe szerelmes volt, mert azt gondolta, hogy úgysem lesz belőle semmi. Mindig abban volt hajlíthatatlan, ami a legkönnyebb volt: önmagának akarta bizonyítani, hogy erős és érzéketlen, holott a valóságban nagyon is gyenge és törékeny volt.

 

  • Fogadd el magad olyannak amilyen vagy! Hogy akarod, hogy a világ elfogadjon, ha te magadat képtelen vagy elfogadni?

 

  • Nem érdekelt, hogy hogyan és miért, csak az volt a fontos, hogy újra találkoztunk. Emlékeztem rád. És arra az őrülten mámorító érzésre is, amit egykor okoztál..

 

  • Lehet, hogy én még nem akarok találkozni a herceggel. Lehet, hogy még randiznom kell néhány udvaronccal, lovászfiúval, kertésszel, vadásszal, törpével, mielőtt azt akarnám, hogy valaki megmentsen.

 

  • Néha ki kell fordulnod önmagadból, hogy újra magadra találj!

 

  • Csak azért, mert a múltad néha megveregeti a vállad, még nem kell hátrafordulnod.

 

  • Túl sokszor álltak ellen az érzéseiknek. Keményen harcoltak ellenük, folyamatosan nyertek és vesztettek a magukkal és az egymással vívott harcok során. ...mégis tudták, hogy összetartoznak.

 

  • Ellököm az embereket magamtól, amikor igazából minden, amit szeretnék az, hogy valaki megöleljen és azt mondja minden rendben.

 

  • Ha olyan dolgokat teszel, amik rád nem jellemzőek, később nehéz lesz majd magadra ismerned.

 

  • A lehetőségek hangjegyek. A dallam te vagy.

 

  • Sokan nem azért szenvednek, mert nem tudnak felejteni, hanem mert legbelül nem is akarnak..
 
  • Az alkohol méreg.
  • Ha méreg, akkor te miért iszol?
  • Mert vannak bennem olyan dolgok, amiket meg akarok ölni.

 

  • Olyan fiút válassz, aki miatt a rúzsod kenődik el, nem a szempillaspirálod.

 

  • ..minden fiú meg tud változni, ha van kiért!
 
  • Életed apró hibáira három magyarázat lehet.
  • ...gyerek voltál!
  • ...részeg voltál!
  • ...szerelmes voltál!
 

 

  • Hunyd le a szemed egy éjszakára, engedd, hogy a zene a belsődig hatoljon. Hagyd hogy darabokra zúzzon, majd felépítsen újra, hogy más szemmel lásd a holnapot.

 

  • Ha elszomorodsz, ha tehetetlennek érzed magad, ha pillanatnyilag úgy érzed, hogy semmi nem lesz jobb, akkor sem veszítheted el azt, ami életben tart: a reményt.

 

  • Ki kell tárnod a szívedet! Bármilyen hihetetlen is, de ha figyelsz a szívedre, akkor az a bizonyos valaki előbb-utóbb kopogtat. Ott áll az ajtóban. ...csak rendszerint túl gyáva vagy és túl sok kifogást találsz, hogy ma éppen miért is ne nyisd ki azt az ajtót.

 

  • Öt perced van, hogy elmerülj a csodás boldogtalanságban. Öleld magadhoz, élvezd ki, engedd el és …menj tovább!

 

  • Nem megy, nem tudok, egyszerűen képtelen vagyok barátként tekinteni Rád! - emelte ki az utolsó szót, mire meghűlt bennem még az utolsó csepp vér is. - Rád nem lehet. ...fizikai képtelenség. Szeretlek. De hisz tudod jól! - Majd lerakta maga mellé a poharat, és felém fordulva engem is maga felé fordított..

 

  • Minden fiú akar egy jó lányt, aki csak az ő kedvéért rossz, és minden lány akar egy rossz fiút, aki csak az ő kedvéért jó.

 

  • Példaképem: Hamupipőke. Hogy miért? Belevaló kis nő volt, kapott egy jó ruhát, tökből hintót csinált, és elcsábította a herceget.

 

  • Ha a történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.

 

  • Mikor valaki megkér, hogy hallgass meg egy számot, az azért van, mert a dalszövegben minden benne van, amit mondani szeretne neked.

 

  • Nincs annál erősebb vágy, mint amikor a másik közelségére vágyunk..

 

  • Azt hiszem ez a szerelem.. Ha mindent egy lapra teszel fel,ha reménykedsz a folytatásban. Ha mindig várod,mindig menteni akarod a vele való kapcsolatodat. Menteni a menthetőt,még akkor is ha már pár lélegzet vissza fojtott szón kívül semmi nem maradt belőle. Mindig ott lebeg a szemed előtt a "mi lett volna ha", a sok kétely, félelem attól hogy egyszer minden magyarázat nélkül hátat fordít neked. Hogy hiába akarod, hogy újra a tiéd legyen,hogy újra megfogja a kezed,vagy magához öleljen. Nem fog soha szeretni,vagy nem ugyanúgy. És ez a legrosszabb az egészben..A kapálózás.

 

  • Néha úgy elküldeném neked a blogom linkjét, és csak annyit mondanék, hogy tessék, így érzek, ezt teszed velem..

 

  • Tudod, az úriember az a vadállat, aki valameddig bír várni.

 

  • Voltam már vesztes, de legyőzött sosem! Akartak már a becsületembe tiporni, próbáltak már megalázni, volt, hogy sikerült is. Voltam már lent, sőt még lejjebb is. Tapostak a szívembe, gázoltak a lelkembe. Nem szégyellem kimondani.. Volt, hogy majdnem ordítottam a fájdalomtól, a vágyaktól, a tehetetlenségtől, a haragtól, dühtől, bosszúvágytól. Volt, hogy sírtam.. sőt, zokogtam, mint egy kisgyerek. Volt, mikor úgy éreztem, hogy nem tudok fölállni és lent maradok, de mindig sikerült erőt merítenem még a legkilátástalanabb helyzetekből is, és mindig felálltam.. Felállok és mindig fel is fogok!

 

  • A férfiak árulásra vannak programozva. A kérdés csak az, hogy mikor árulnak el.

 

  • Tudod, az első pofon a legnagyobb,
    aztán a többit lassan megszokod.

 

  • Sokan csak azért lesznek idegesek, mert látják, te milyen nyugodt vagy.

 

  • Az igazi szerelem háromszor ér véget. Egyszer a nő számára, egyszer a férfi számára és egyszer, amikor bevallják egymásnak..

 

  • Anyukám mindig azt mondta, hogy néha az embereknek az összes könnyüket el kell sírniuk azért, hogy a szívükben újra legyen elég hely a mosolyoknak.

 

  • És amikor valaki bocsánatot kér azért amit folyamatosan csinált veled, akkor légy bátor ahhoz, hogy ne higgy neki. Bátor dolog kimondani, hogy Nem sajnálod. Szerintem szeretni valakit annak ellenére, hogy az emberek mit gondolnak róla.. bátor dolog. Szerintem az, hogy nem félsz sírni a fürdőszoba padlóján, ez bátor dolog. Tovább lépni is az. De nem számít mit vág hozzád a szerelem, hinned kell benne. Hinned kell a szerelmi történetekben, a szőke hercegben, és az örökkön örökké -ben.

 

  • Vannak kifejezések, amelyeket sosem tudsz időben kimondani: segíts, sajnálom, ne haragudj, félek..

 

  • Tudom, hogy nehéz valaki olyat találni, mint te, de remélem, valaki olyat is nehéz találni, mint én.

 

  • Legközelebb újra megpróbálom.. Ellopom a szívedet - s mint te az enyémet -, én is földhöz vágom!

 

  • Szóval, itt ez a fiú.. mesélnem kellene róla neked. De utána te is beleszeretnél.

 

  • Vannak álmok, melyeket nem érhetsz el, és vannak álmok, melyeket remélned kell. Vannak álmok, melyek valóra válnak, és van, aki minden álmot valóra válthat..

 

  • Ki kellett volna nyitni a szemed, és meglátni, hogy bolondultam érted..

 

  • Egy nap találkozni fogsz egy sráccal, aki tudni fogja, hogyan eszel, hogyan iszol, hogyan táncolsz, ismerni fogja az illatodat. Tudni fogja milyen az arcod a smink alatt, mennyire szereted a csokit, hogy milyen bolond tudsz néha lenni, hogy néhány tv műsor mennyire boldoggá tud tenni. Tudni fogja, hogy milyen hisztis tudsz lenni amikor fáradt vagy, hogy azt gondolod, hogy milyen rosszul nézel ki a Facebook képeiden. Mindent tudni fog rólad. És tudod mi lesz? Szeretni fog téged.

 

  • Választottál,most meg tanulj meg élni a döntéseddel..

 

  • Talán sohasem fogják megtudni, hogy fázott a szívem ha mellettem ültek. Hogy didergett a félelemtől, hogy vajon szabad-e többet érintenem, szabad-e jobban szeretnem..

 

  • Vannak pillanatok, amikor fogalmad sincs, hogy mit akarsz. Csak hagyod, hogy magával sodorjon az élet és próbálod elhinni, hogy jó úton haladsz. Persze, mind hibázunk. Ez észhez térít, tudnom kell, hogy nem tehetek meg mindent, hogy nem használhatom ki az embereket. Kell a magány, hogy tudjam, ki vagyok én, miért indultam el és merre tartok. Nem akarok örökké a napsütésre várni, ha a szívemben még mindig tél van. Attól félek, hogy nem jó engem szeretni, mert csak felforgatom az emberek életét. Örömmel szaladok eléd, rád nevetek, aztán hátat fordítok. Nem tudom, hogy a múlt miatt érzek-e így vagy csak úgy. Sokan mondták már, hogy furcsa lány vagyok… tudom jól. Leginkább önmagamra hasonlítok, és amíg biztos talaj van, a lábam alatt nem érhet semmi baj.

 

  • Csak egy maroknyi másodperc van a zsebedben, belőlem. Nem szeretném, hogy elhagyd a pillanatot, nem szeretném ha eltűnnél. Azt szeretném ha zsebedben kotorászva beleakadnál egy képbe, egy kedvesbe, talán mikor megbotlottam a semmibe. Azt szeretném ha nevetnél, ha mosolyra húzódna a szád. vagy ha azt éreznéd, valamit elhagytál. valami elfelejtettél. és akkor eszedbe jutna a nevem, vagy kitalálnád a nyüzsgő utcán sétálva idegenek kiáltásából, összeraknád lámpaoszlop alatt állva, buszmegálló tábla betűiből. csak egy pillanatra állj meg. csak egy percre..

 

  • Minden olyan törékeny, és félek tőle. Félek, hogy majd az idő össze is töri. Vagy a távolság. A hit néha hitvány ragasztó. Néha. Bízz bennem. És várj rám. Nem kell, hogy a felszínen. Csak mélyen magadban. És keress. Keress, ott leszek ahol a szíved. Életed utolsó menekülése, hozzám legyen.

 

  • Tudod, én a világ összes pénzéért sem cserélném el az egyéniségemet, még akkor sem, ha nincs bennem semmi de semmi különös. Miért? Mert én legalább önmagam vagyok, és ez több annál, mint amit néhányan elmondhatnak magukról!

 

  • Azokon a napokon, amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon, amikor rám mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon, amikor beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt, nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon amikor hozzám értél, bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult. Azokon a napokon.. csak miattad: tényleg önmagam voltam.

 

  • Szeretek csak úgy ülni az utcán, egyedül, csöndben és figyelni az embereket. Nézni, ahogy együtt vannak, ahogy vicceket mesélnek egymásnak. És aztán nevetnek. Ilyenkor én is elmosolyodom. Nézni, ahogy két ember veszekszik egymással. Érzem, amit ők éreznek. Aztán kibékülnek. Megölelik, megcsókolják egymást. A mosoly megint ott van az arcomon. Szeretem nézni az embereket. Látni, ahogy egymásra néznek, ahogy megérintik egymást, ahogy a szeretetüket fejezik ki egymás iránt. Aztán rájövök, hogy azért szeretem nézni az embereket, mert ezek a dolgok mostanában nem igazán történnek meg velem. De már átéltem ezeket az érzéseket, és jól esik nézni őket. Mert ilyenkor velem is megtörténik belül mindaz, ami ennél a két embernél. Ebből töltődök fel… ez ad erőt, hogy csináljam tovább, amit elkezdtem. Amíg látok ilyen embereket, addig lesz erőm folytatni - keresni egy olyan embert, akivel ezeket a dolgokat újra átélhetem. Talán akkor majd én adok erőt egy olyan embernek, amilyen én most vagyok.

 

  • Az emberek azt hiszik, hogy a lelki társuk tökéletesen illik hozzájuk. De az igazi lelki társ nem más, mint egy tükör, aki megmutatja, mi az ami téged visszatart. Ő az, aki felhívja a figyelmedet önmagadra, hogy végre megváltoztathasd az életed. Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy, akivel csak összehoz az élet, mert ő az, aki ledönti a saját magad emelte falakat, és életre kelt. De hogy örökre vele maradj? Áh! Az túl fájdalmas lenne. A lelki társak csak annyi időre tűnnek fel az életedben, amíg rá nem világítanak a személyiséged egy újabb oldalára, aztán eltűnnek.

 

  • Talán fel sem tűnik, de tény, hogy egész életünkben, minden egyes nap kutatunk valaki után. Mindannyian keresünk valakit, egy különleges személyt, aki megadhatja mindazt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot - és néha, ha a végzet kegyes hozzánk, megtaláljuk azt az embert, aki képes mindhármat nyújtani. Ha pedig nem találjuk, akkor csak a remény marad, hogy egy nap ő talál majd meg minket.

 

  • Nem értelek, és már belefáradtam abba, hogy folyton erre gondolok. Épp ezért engedlek el, azzal a szürke, semmilyen érzéssel, hogy valamikor a szívem közepén voltál, most pedig ott kuporogsz a legszélén, és már csak kapaszkodni sincs kedved..

 

  • .. s azon töprengsz napról-napra, hogy miért nem beszélünk már. Hidd el nekem, én igazán szeretnék.. de azokat a dolgokat, amiket hallani akarsz tőlem, már nem mondhatom ki. A szívem nem engedi.

 

  • Mondd, miért olyanhoz vonzódom, akiről tudom, hogy nem jó?
  • Erre éppenséggel tudom a választ. Mert reméled, hogy tévedsz; mindig, amikor olyat csinál, ami nem jó, egyszerűen nem veszel róla tudomást - és minden alkalommal, amikor meglep és jó hozzád, akkor meggyőzöd magad arról, hogy tévedsz, amikor azt gondolod, hogy nem hozzád való.

 

  • Olyan lány vagyok, aki folyton szanaszét hagyja a dolgait. Örökké elveszítem például a hullámcsatjaim. A kulcsom. A fülbevalóm párját. Néha úgy érzem a fejemet is.. de ez még csak a kezdet. Folyton azon kapom magam, hogy elvesztegetem az időm - nem csak perceket, de napokat, heteket, hónapokat.. bár még ezt az érzést is tudom kezelni valahogy. De a tudat, hogy egyszer Téged is elveszíthetlek.. tudod, szokták mondani, hogy néhány érzés igazi ‘csendes gyilkos’: lassan kínoz, szinte megfojt.. na ez pont ilyen. Ez egy olyan érzés, amivel egyszerűen képtelen vagyok megbirkózni.

 

  • Néha olyan jól esik sírni egy kicsit.. behúzni a függönyt, ráülni az ágyra, felvenni a fejhallgatót, kikapcsolni a külvilágot, zenét hallgatni, közbe nézni ki az ablakon és sírni. Hol a szerelem, hol a csalódottság, hol a kudarc, hol a magány, hol egyszerűen csak az élet miatt. Nem zokogni, csak könnyezni. Kiereszteni magadból azt amit érzel, tisztázni a dolgokat. Kibékülni azzal, aki (és ami) benned van. Majd letörölni a könnyeid, megnyugodni s tudni, hogy soha nincsen soha!

 

  • Egyszer a filozófiaprofesszor az óráján elmesélt egy viccet, a diákjai felnevettek. Pár perc múlva, a professzor újra elmondta a viccet, ekkor már csak páran mosolyogtak rajta. Az óra vége előtt újra elmesélte a sokadszor hallott viccet, amin már senki sem nevetett. A professzor mosolygott, s így szólt:‘Mint láthattuk, az emberek többsége nem tud nevetni ugyanazon a viccen kétszer; de vajon akkor hogy képesek egy dolog miatt újra és újra sírni?

 

  • Gyakran érzem úgy, hogy rajtam kívül minden ember tudja, hogy mit akar elérni, és mindenki tisztában van azzal, hogy mire vár - legyen az a következő busz, vagy csak hogy megszáradjon a körömlakkja. Ez a nagy különbség köztem és az emberek többsége között: hogy nekem még csak ötletem sincs, mire várok. Talán a holnapot várom, talán a tegnap után vágyakozom. Talán Rád várok, talán nem. Talán, talán. Ez a rövid szó, ez a pár betű.. azt hiszem, ebbe fogok beleőrülni.


  • Sokan mondják, hogy nekünk lányoknak csupa jó tulajdonságaink vannak: kedvesek, szépek, megértőek vagyunk - csak hogy párat említsek. Azonban nekünk is van egy óriási nagy hibánk: mi, lányok, annyit de annyit gondolkodunk feleslegesen! Előre aggódunk olyan dolgok miatt, amik még meg sem történtek, viszont rágódunk a múlton, amin már úgysem tudunk változtatni. A valóság helyett álomvilágban élünk, ahol a dolgok még -vagy már- nem léteznek, ám közben elszalasztjuk az egyetlen lehetőségünket: a jelent.

 

  • Tudod mi a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz? Az, hogy bármennyire is hangoztatod, hogy igaz szerelemre vágysz, a lelked legmélyén igazából rettegsz tőle. A boldogság vonz téged, de csak a képzeletedben, mert csak ott mered igazán megélni. Egyre-másra gyűröd magadba a szerelmes regényeket és filmeket, de sosem mered annyira elengedni, kitárni magad, hogy megélhesd a szerelmet.

 

  • Egy kis pillangót kergetek, mióta csak élek és soha nem figyelek, mikor hova lépek. Ő pedig csak csendben messze elrepül, s néha-néha a távolban újra előkerül. Tudom, úgyse lesz az enyém, én mégis szaladok, de az évek során egyre lassabban haladok, a körülvevő emberek csak néznek rám bután, pedig én csak futok.. futok az álmaim után!

 

  • Valószínűleg nem fogsz sokáig emlékezni arra a dolgozatra, amit elrontottál, de sohasem fogod elfelejteni azt a személyt, akivel előző este voltál, s aki miatt úgy döntöttél, hogy aznap már nem fogsz tanulni.

 

  • Mostantól úgy gondolok rád, mint egy egyszerű hétköznapi fiúra, akit bármikor képes lennék szeretni - de nem Te leszel az egyetlen. A mai napig mindig Te voltál az első, a legfontosabb, saját magam elé helyeztem a Te boldogságod, de már nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. A szívem mélyén még mindig reménykedem benned, hogy egyszer majd kettőnkből egy lesz, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém! Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt.

 

  • ..egyszerűen csak hinni akarok megint. Benned, bennünk, a szerelemben. Hinni szeretném, hogy jó úton járok, és hinni akarom, hogy ha nem is mindig hoztam jó döntéseket, de még van időm rendbe hozni a dolgokat. Hinni akarok, de ehhez reményre van szükségem.. mert bár nagy valószínűséggel semmi nem lesz már olyan, mint régen volt, mégis szükségem van arra az apró reményfoszlányra, ami nagyon halkan azt suttogja, hogy idővel majd minden rendbe jön.

 

  • A fiatalság nem életkor, inkább lelkiállapot. Akaraterő, heves érzelmek, bátorság, kalandvágy.. Nem attól lesz öreg valaki, hogy megélt valahány évet. Öregedni annyit jelent, hogy lemondasz az álmaidról. Az évek ráncossá teszik a bőrt, de a lelket a lelkesedés hiánya öregíti. A legjobb, amit tehetsz, hogy a megélt éveid helyett inkább az élményeket számolod!

 

  • .. Te érezted már úgy, hogy volt egy fiú akit hihetetlenül szerettél, jobban mint saját magad, ám aztán ez a fiú kidobott Téged és ez mérhetetlenül fájt - majd hetek sőt hónapok múlva a fájdalom csillapodni kezdett, és ekkor úgy érezted, készen állsz az életre újra? Hogy ismét szeretni tudsz? Újra nekivágtál, elkezdted keresni, belevetetted magad az életbe, a bulikba, a pasikba - és szerelmet kerestél, de csak viszonyt találtál? Nekem is ismerős. És még nem is ez volt a legrosszabb.. hanem mikor rájöttem, hogy nem a másikkal volt a baj, hanem velem; mert nem szerettem igazán és csak a régit kerestem a mostaniban..

 

  • Sokan irigyelik azokat, akik kapcsolatban élnek, azonban minden jó dolognak -még ha nem is akarjuk beismerni- van árnyoldala is. Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Sőt, gyakran vesztesek is. Fáj, de be kell látnunk: egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem ‘vérre megy’, erősebbnek tűnik. Úgy gondolom, ezért is félünk szeretni. És mivel a szerelem ritkán izzik mindkét emberben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret, még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik - mert ha egyszer véget ér, ő lesz a boldogtalanabb.

 

  • .. és ha szükséged van rá, sírj - sírj, amennyit csak tudsz! De mindannyiszor bizonyosodj meg róla, hogy amikor abbahagyod, soha többé nem fogsz még egyszer ugyanazon dolog miatt sírni. Hagyd ott, engedd el és koncentrálj minden erőddel a megmaradt jó dolgokra az életedben.

 

  • Örökké! - mondta a kislány, azután csak nézték egymást és nem gondoltak arra, hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük: hittel és hazudva, imádva és bemocskolva.. de ennek a szónak nem ártott semmi, mert mindig újraszületik, mert az emberré lett embernek ez volt az első értelmes szava.

 

  • Mindenki egy törtszámhoz hasonlít. A számláló azt mutatja, hogy valójában miféle ember, a nevező pedig azt, hogy mit képzel önmagáról. Minél nagyobb a nevező, annál kisebb a törtszám értéke!..

 

  • Íme pár jó tanács: Inkább legyél konzervatív, mint tizenévesen ingyen prosti a particsürhének. Inkább legyél szürke egér, mintsem egy zebra, amin mindenki átmegy. Nem vagy te postaláda, amibe mindenki beleteszi, de fagyi tölcsér sem, amit bárki kinyalhat! Ne legyél ajtókilincs, amit mindenki megfogdos. Legyél kaszinó, ahol csak a szerencsések nyerik el a Jackpot-ot!

 

  • Ismerős érzés? Mikor egész nap azt várod, mikor hív fel, vagy mikor ír neked.. csak vársz, de nem történik semmi.. és Te végig arra gondolsz, hogy biztosan nem tud, de az sosem fordul meg a fejedben, hogy esetleg nem akar..!

 

  • Az vagy, akinek mutatod magad, ezért vigyázz, kinek látszol! Ha nem magad adod, akkor nem téged fognak igazából megismerni, viszont téged fognak utálni amikor rájönnek, hogy csak megjátszottad magad..

 

  • Több vagy, mint a hibák, amiket a múltban elkövettél; több vagy, mint a rossz döntések, amiket anno hoztál és sokkal több vagy, mint a problémák, amiket magadnak kreálsz!

 

  • .. és minden reggel keressük az okot arra, hogy kimásszunk az ágyból: valaki azért ébred fel, hogy megcsókoljon valakit; van akinek az első vágya reggel egy bögre kávé - de van, akinek nem ilyen egyszerűek a reggelek. Akiknek nincs vonat, amit el kellene érniük, vagy nincs valakijük, akiknek a kezét megfoghatnák. Nincs semmi, amiért érdemes lenne belekezdeni egy újabb napba.

 

  • Elhagyott? Nem szeret már? A legjobb bosszú erre az, ha tovább lépsz és túl jutsz a dolgon. SOSE add meg a másiknak azt az örömöt, hogy lássa, mennyire szenvedsz miatta!

 

  • Gondoltál már arra valaha, hogy talán van valaki a világon, aki rád gondol, amikor nem tud elaludni? Vagy mosolyog már csak a neved hallatán is? Mi van, ha van egy ilyen ember, akinek Te jelentesz mindent - de közben Te még csak észre sem veszed?

 

  • Vajon észrevesszük-e, hogy a másik megváltozott? Hogy már semmi sem olyan, mint régen volt? Az egyik legnagyobb kihívás: jelen lenni a pillanatban, odafigyelni a másikra, nem elvarázsolódni és tudni, hogy mikor nincs már helyed mellette. Talán ezt rontják el a legtöbben: ragaszkodnak valakihez, aki már rég nem az a személy, akibe beleszerettek.

 

  • Mennyi mindent el tudunk viselni egymásba kapaszkodva, és milyen magányosak, céltalanok vagyunk, ha nincs egy kéz, amelyik simogat, ha nincs egy szempár, amelyik azt sugározza - a gondok, bajok közepette is -, hogy fontos vagy nekem.

 

  • Szeretem, amikor olyan üzeneteket küldesz, amik mindig megmosolyogtatnak, nem számít hányszor olvasom el őket.

 

  • Úgy szeresd, ahogy mást még nem, de ne máshoz képest másképpen. Legyen Ő érintetlen, új lap, ne az összegyűrtekből újabb.

 

  • Engem lecserélhetsz, de az emlékeket nem.

 

  • A szerelmesek nem felejtik el egymást. Akik egykor sokat jelentettek egymásnak újra találkoznak majd. Egy későbbi életükben. Talán sikerül majd megoldaniuk azokat a problémákat, amelyeket korábban lezáratlanul hagytak. Talán jóvátehetik, hogy bántották egymást. Nem, nem fognak egymásra emlékezni. De érezni fogják, hogy õk ketten összetartoznak...

 

  • Soha ne hanyagold el azt az embert, aki érdeklődik irántad, és őszintén szeret, mert egy napon majd azt veszed észre, hogy amíg te kavicsokat szedegettél, elvesztettél egy gyémántot.

 

  • Akinek csak egyszer is mondták életében: "Aludj a karomban"- az ne kérdezze, hogy minek élt a földön!

 

  • Lehet, hogy még randiznom kell néhány udvaronccal, lovászfiúval, kertésszel, vadásszal, törpével, mielőtt találkozom a herceggel.

 

  • Azt mondják, egy párkapcsolatban az egyik fél mindig jobban szeret. Istenem, bárcsak ne én lennék az...

 

  • Tulajdonképpen egy egészen kicsit hiányzol, még ha nem is fájsz már. Hiányzik a világod. Az az édes levegőjű, ami egyszerre tart távol magától, és egyszerre szippant be, mielőtt túl távol merészkednék. Hiányzik az a fajta döbbenet, amit kiváltottam sokszor belőled, és az a kíváncsiság, amit nekem szenteltél. És a tettek, amiket soha nem értettél, de végtelenül kívántál.

 

  • Ő sem más, mint a többi. Csak te látod annak.

 

  • Örökké szeretni fogod az első szerelmedet. Ő mindig a szívedben lesz, mindig. Most ez a mindigek és örökkék ígérete. Nem számít, hogy mennyire megbántott, nem számít mennyi fájdalmon és könnyön vitt keresztül. Mindig szeretni fogod őt. És ha nem, akkor az megmutatja neked, hogy nem ő volt az első szerelmed.

 

  • Két dolog van, amibe nem tudok beletörődni. Az egyik, hogy vége a nyárnak. A másik, hogy nélküled léptem az őszbe.

 

  • Mindent kidobtam a lelkemből, csak hogy elférj.

 

  • Minden szerelemnek megvan a maga természetes tartama. Legyen az néhány nap, néhány hónap, némelyik pedig kitart egy egész életen át. A miénk akkor és ott véget ért. Az én szememben a szakítás nem feltétlenül kudarc. Néha kell, hogy legyen annyi bátorság az emberben, hogy méltósággal lezárjon egy történetet, és megőrizze belőle azt, ami szép volt.

 

  • Vágyok egy ölelést, egy olyat, ami mer elengedni. Aki nem tart görcsösen, nem szorít, csak annyira, amennyire kell, és addig, ameddig jólesik. Nem húz magához szorosabban, ha menni akarsz. Tudja, hogy el kell engednie, és azt is, hogy vissza fogsz jönni hozzá. Mert az, hogy elmész, nem azt jelenti, hogy más kell. Egyszerűen csak annyi van, hogy neked is van két lábad, meg neki is... és nyilván, nem véletlenül...

 

  • Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, az időt és a józan észt.. Néha egy kötelék örökké tart.

 

  • Mielőtt egy kis hülyeségen összevesztek, mielőtt megharagszol, mielőtt elkezdenél nyávogni... gondolkodj el egy percre! MEGÉRI?! Megéri felkelni reggel úgy, hogy ő nincs? Megéri lefeküdni este úgy, hogy tudod holnap már nem láthatod? Megéri egész nap dühösen, de mégis szeretettel gondolni rá, miközben ott lehetnél vele? NEM! NEM ÉRI MEG. Mert minden perc együtt, egy soha vissza nem hozható pillanat.. És semmi nem ér többet ennél!

 

  • Én is szeretném. Mindennel együtt szeretném.. az értelmetlen civakodásokat, a hosszú sétákat, az éjjeli telefonálgatásokat, a jó reggelt üzeneteket. Aranyos képeket szeretnék veled, fogni a kezed, vacsit csinálni neked, kicsimnek hívni. A viccelődéseket, a birkózásokat, a harcokat. Egyike szeretnék lenni azoknak az elválaszthatatlan pároknak, akiktől megkérdezik: " ti még mindig együtt vagytok?

 

  • Merj féktelen lenni, amikor találkozol azzal az emberrel, akire epekedve vágytál!

 

  • Ő volt az első igaz szerelmem. Az első szerelem pedig belemarja magát a lélekbe. Aztán időnként a felszínre tör.

 

  • Az elmúlt évek során minden reggel belenéztem a tükörbe, és megkérdeztem magamtól: "Ha a mai lenne életem utolsó napja, azzal szeretném vajon tölteni, amit ma csinálni fogok?" És valahányszor a válasz túl sok napon át volt "nem", tudtam, hogy valamin változtatnom kell..

 

  • Végig azzal gyötörtem magam, hogy kiszorítsam az életemből.. esztelen kis tyúk voltam.

 

  • Szerelmes lenni valakibe, aki még azt sem tudja, hogy létezel, nem a legrosszabb dolog a világon. Ami azt illeti, épp ellenkezőleg. Olyan, mint amikor az ember bead egy dolgozatot, ami tutira egyes, de egy ideig még nem javítják ki - az a fajta nyugalom, amikor még nem utasítottak vissza, de tudod, hogy hamarosan be fog következni.

 

  • Egy ideig futni fog utánad, de elérkezik majd a nap, amikor abbahagyja.. Túl fog rajtad jutni. És pontosan ebben a pillanatban az fogod kívánni, hogy bárcsak hagytad volna, hogy elkapjon.

 

  • Az összetört szívre való jól bevált gyógymód: szedjél E-vitamint, aludj sokat, igyál sok vizet, utazz el minél messzebb a szeretett személytől, meditálj, és szoktasd a szíved ahhoz a gondolathoz, hogy a sors akarta így!

 

  • Jogunk lenne tudni, hogy mi miért szerepel az életünkben. Jogunkban állna időben értesülni róla, hogy mennyire zárjuk a szívünkbe..

 

  • Ne a múltja érdekeljen, hanem az, hogy kivé válik melletted. Hogy szeret, és hogy téged választott. Nem véletlenül a múltja a múltja. Valamiért megvált tőle, elbúcsúzott, maga mögött hagyta, ahogyan azt te is tetted a tiéddel. A boldogság egyik titka talán az, hogy nem hántorgatjuk fel a múltat, és megtanulunk a pillanatban élni, és azzal foglalkozni. Nem azon agyalni, hogy mi volt a múltban. Egyébként is: felesleges. Megtörtént, elmúlt, az egyetlen dolog, amit szebbé tudsz tenni a most.

 

  • Tudom, hogy neked most úgy tűnik, hogy a szépség a legfontosabb dolog a világon, de hidd el, nem az.
  • Te modell voltál!
  • Igen, az voltam. És világéletemben mindig dicsérgettek, hogy milyen szép vagyok, úgyhogy én soha nem gondoltam, hogy keményen kell tanulnom, vagy barátságokon dolgoznom, pláne nem önmagamon, soha. Majd abbahagytam a modellkedést és rájöttem, hogy belül üres vagyok. És nem akarom, hogy te is ilyen légy. Azt akarom, hogy bátor legyél, vicces és ötletes. Nem csak egy burok. Legyen igazi klassz, gazdag belsőd. Megígéred, hogy megteszed magadért?
  • (...) Mikortól sminkelhetem magam?
  • Tudod mit? Akkortól, amikor rájössz, hogy igazából nincs rá szükséged.

 

  • Magam sem értettem, miért csináltam ezt. Nem tudtam eldönteni, hogy azért beszéltem így, hogy még jobban magamhoz láncoljam, vagy azért, hogy szabadon engedjem..

 

  • Mit akarsz a jövőtől?
  • Elfutsz, ha azt mondom téged?
  • Utánam futsz, ha azt mondom igen?
 
  • Meg kell tanulnunk igazi nőként viselkedni, de soha sem szabad hagyni, hogy elvesszen belőlünk a kislány akik régen voltunk!

 

  • Lány: Szeretsz?
  • Fiú: Igen...
  • Lány: Ha szakítanék veled, mit tennél?
  • Fiú: Visszamennék az exemhez, mivel szeretem.
  • A lány sírva fakad, szakít a fiúval. Másnap a fiú elmegy a lányhoz.
  • Lány: Hát te?
  • Fiú: Hát én? Nem azt mondtam, hogy visszamegyek az exemhez, mert szeretem?
 
  • Lány: Tudsz titkot tartani?:$
  • Fiú: Igen.:))
  • Lány: Téged jobban szeretlek mint a plüssmacimat. De psszt mert mérges lesz.:$

 

  • Lány: Mi akarsz lenni amikor felnősz?
  • Fiú: Profi focista..
  • Lány: És szerinted én mi legyek amikor felnövök?
  • Fiú: A feleségem..:$

 

  • Bárcsak olyan lenne a szerelem, mint a röplabda! Amikor azt mondom: enyém, mindenki hátralép.

 

  • Bocs, hogy élek.
    Ígérem, többször nem fordul elő.

 

  • Kevés férfi tudja, hogy egy ujjal végig simítani a nő arcát több, mint megmarkolni a fenekét. Hogy mélyen a szemébe nézve jobban megismerhető, mint a dekoltázsát bámulva. Hogy ha beszélget vele többet megtudhat róla, mint utána leselkedve. Hogy érdeklődéssel meghallgatni és megérteni felemelőbb, mint kocsival, pénzzel felvágni előtte. Hogy a hűség ott kezdődik, hogy nem forgolódik más nők után. Hogy jobban megbecsüli azt a férfit, aki a házimunkában segít, mint azt, aki étterembe viszi. Hogy egy jó szóval beljebb kerülhet a szívébe, mint ezer hazug ígérettel!

 

  • Nevess magadon, és nevess az életen! Ne gúnykacaj vagy önsajnálattól tocsogó nevetés legyen ez, hanem gyógyír, csodaszer, amely enyhíti a fájdalmat, és segít megfelelő távolságból kezelni az adott pillanatban szörnyűnek látszó kudarcokat.

 

  • Semmi sem történik véletlenül. Egyetlen fal sincs ok nélkül körülötted. Okkal tartják tőled távol azt, akit. Nem véletlenül. Lehet, hogy csak ártana, vagy egyszerűen nincs itt az ideje. De érezd, hogy a legjobbat akarják neked, és tudod, talán halkan összemosolyognak, amikor azt gondolod, hogy ő a nagy ő, közben meg nem is, mert még nála is jobbat szánnak Neked - csak el kell végre hinned, és nem beérni kevesebbel!

 

  • Várj arra, aki majd megküzd érted, ahelyett, hogy felkínálod magad. Várj arra, aki majd magától ír, anélkül, hogy kérdeznél előbb bármit is. Arra, aki majd magától odamegy, anélkül, hogy hívnád. Arra, aki majd felajánlja a segítséget, anélkül, hogy kérned. Arra, aki feltesz kérdéseket és nem csak végighallgat. Arra, aki tisztel, aki órákon át képes beszélgetni veled és igazan meg tud nevettetni. Inkább várj, mint olyanra pazarold az időd, akiért mindig csak te küzdesz, aki nem keres, akit unszolni kell, aki megbánt. Nem kell taktikázni, csak maradj egyszerűen Nő.

 

  • Listákat írogatsz arról a fejedben, hogy milyen az ideálod, például legyen barna haja és édes hangja. Éles esze és lágy szíve, legyen jó humora, hogy megnevettessen, ahogy te gondolod. Legyen ilyen és olyan. És ez az egész egy baromság. Mivel az emberek nem holmi listák. Mindig is az az ember akartam lenni, aki ráébreszt valakit erre. Találkozni akarok egy emberrel, akinek a fejében meg van ez a lista, és egyáltalán nem illik rám, és szeretném megmutatni neki, hogy eddig nem is tudta igazán, hogy mit keres. Az emberek, akik azt hiszik tudják mit akarnak, becsapják magukat. Senki sem tudhatja igazából, hogy mit vagy kit akar. Egészen addig, amíg pontosan szembe nem találja magát vele.

 

  • Ne az egyetlen lány akarj lenni az életében, hanem az, aki számít. Akire gondol, akit szeret, akiért a világot is legyőzné. Az akarj lenni, akiért mindent feláldozna, akit értékel. Akit véd és támogat. Aki mellett lépked, akinek a kezét fogja, és soha nem hagyja magára, csak akkor, ha azt kéri. Az a lány akarj lenni, aki hagyja menni, ha menni akar. Mert akármennyire is fáj, fel tudod fogni, hogy vannak dolgok, amiket engedni kell. És egyébként is: aminek a tiédnek kell lennie, az bizony a tiéd is lesz, jöhet bárki a képbe, porszem lesz ahhoz, hogy a dolgokon változtasson. Mert bizony, aminek meg kell történnie, az megtörténik. Amelyik csóknak el kell csattannia, az bizony el fog csattanni..

 

  • Nyitva az ajtó..hogy ki menj rajta..

 

  • Azt mondják sínen vagyok..csak nem tudják, hogy átment rajtam a vonat..

 

  • Aki ad a kinézetére .pl ; kivasalja a haját, rendesen fel öltözik..nem kurva .! Kurva az, aki a sarkon állva várja a következő gazdag áldozatát.

 

  • Sorban állnak értem a fiúk..de mit ér az egész, ha te nem vagy köztük.!?

 

  • Okos az, aki csak a felét hiszi el annak, amit hall. Zseni az, aki tudja is, hogy melyik felét.

 

  • Azért vagyok szingli, mert az apósomnak és az anyósomnak nem lehetett gyereke..

 

  • Nevem: I
  • problémám: love
  • megoldás: you.

 

  • Az élet Photoshopja az, amikor egy lelkileg össztört embert mosolyogni látsz...

 

  • Már nem szerelmes akarok lenni! Egyszerüen csak boldog!

 

  • Lány: szépek a fogaid. :) egy zene jut róla eszembe. :$
  • Fiú: Melyik? :O
  • Lány: Black and yellow.

 

  • A szélvédőn át nézd az életed... ne a visszapillantó tükörben!

 

  • kopp-kopp !
  • kiaz .. ?!
  • a szerelem !
  • na takarodj .. !

 

  • Nem hordozhatod magaddal a fájdalmat emberről emberre. Nem hagyhatod, hogy más szenvedjen a fájdalom miatt, amit ezelőtt okoztak neked. Nem büntethetsz mindenkit a bizonytalanságoddal, amit más miatt érzel. Nem élheted le úgy az életed, hogy vársz valakire, aki majd rendbe hoz.

 

  • Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, és engedni, hogy besétáljanak rajta. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem és a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót! Mind várunk valamire. Mindannyian álmodunk.

 

  • Mondd, hogy lettünk egymásnak idegenek?

 

  • Azon tűnődtem, vajon van-e értelme egy kudarcba fulladt szerelemnek? Ami eltűnik, az egyenlő valamivel, ami soha nem is létezett? De most már tudom, hogy van - itt volt az értelme. Mert a szívet tépő fájdalom ellenére boldog vagyok, hogy beléd szerethettem.

 

  • Légy olyan nő, hogy minden egyes reggel, amikor lábad a földhöz ér, a pokol megremegjen és a gonosz felszisszenjen: a francba, felkelt!

 

  • Uralod ha elengeded, eléred ha nem kergeted, tiéd ha már nem akarod, megtalál, ha nem kutatod!

 

  • Azt mondtad, amit éreztél, vagy csak azt amit hallani szerettem volna?

 

  • Ahol eltörtél, ott leszel erős; ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen; és ahol el akarnak felejteni, ott leszel felejthetetlen!

 

  • Nagy játékos vagy...de én nagyobb leszek!

 

  • Kívánj valamit, de ne mondd el senkinek. Bármit. Akármit. Most higgy abban, hogy valóra is válik! Sosem tudhatod, hol fog érni a következő csoda, a következő mosoly, vagy mikor válik valóra a kívánságod. Ha hiszel benne, hogy bármelyik pillanatban rád találhat és kinyitod a szíved és az elmédet ennek a lehetőségére és bizonyosságára, talán épp akkor kapod meg azt, amire vágysz. A világ tele van csodákkal, csak hinned kell benne. Tehát kívánj most valamit! Megvan? - Oké. Akkor most higgy benne teljes szíveddel!

 

  • Akit érdekel, hogy mi van veled, akinek fontos vagy, az sosem alszik el anélkül, hogy ne tudjon rólad mindent: hogy hogyan sikerült a napod, hogy ki bántott meg, hogy miért buktál ki, hogy minek örültél, vagy épp miért sírtál..

 

  • Én már nem akarok tőled semmit. A "mi" már nem létezik. Egyik percről a másikra ott hagytál, mint egy eldobott szemetet. Utálattal néztem utánad. Mindent el akartam felejteni; hogy valaha is bármi közöm volt hozzád. És még mindig feljönnek a sérelmek. Fáj, és megbántva érzem magam. Egy naív kislány voltam akit kihasználhattál és észre se vettem. Úgy játszottál az érzelmeimmel mint egy játékbabával. Én már nem akarok tőled semmit. Csak el akarlak felejteni, túl lépni mindenen és újra mosolyogni. Élvezni az élet minden apró pillanatát. Eljutni oda, hogy ha meghallom a neved csak egy gúnyos mosolyt ejtek nem pedig könnyeket. Én már nem akarok tőled semmit. Csak a szépre emlékezni, a boldog pillanatainkra; az első csók, a nevetések, azok az őszi esték....Én...én mégis akarok valamit. Azt a tóparti estét, azt az együtt töltött éjszakát, a titkainkat, a közös táncokat. Akarlak. Vágyom rád. Én akarok tőled valamit. A szívedet, a mosolyodat, az illatodat.

 

  • Az egyetlen személy, akinél jobbnak kell lenned, az az ember, aki tegnap voltál!

 

  • Nem érdemes az embernek magát stresszelni, mert vagy van egy problémára megoldás, és akkor miért izgatod magad, vagy nincs, és akkor is minek?

 

  • Sok ember azért nem kapja meg akit szeretne, mert fél kimondani, hogy mit érez..

 

  • Akkor kell felugrani a szerencse vonatára, amikor éppen elrohan melletted, mindegy, hogy merre visz, mert egy elhibázott, elhabozott ugrás, és egész életeden át hiába vársz másik vonatra.

 

  • Soha ne hozz végleges döntéseket pillanatnyi érzelem alapján!

 

  • Az optimista egyáltalán nem az, aki soha nem szenvedett, hanem az, aki átélte, és legyőzte a kétségbeesést.

 

  • A legtöbb ember fél komoly döntést hozni, és fél megvalósítani az álmát. Egész életében álmodozik, de amikor ott van a lehetősége, hogy meg is valósítsa, megijed és nem mer lépni. Pedig a lehetőséget a változtatásra, az előrelépésre mindenki megkapja az élettől. A nagy lehetőség általában észrevétlenül jön, de mindig megérkezik.

 

  • Ha megismersz valakit, aki segít elfelejteni a múltat, akkor ő lesz a jövőd.

 

  • Ha valakit igazán szeretsz, engedd el. Ha visszajön hozzád, örökre a tiéd marad. De ha nem, akkor soha nem is volt igazán a tiéd.

 

  • Egy igazi nő nem féltékeny, hanem féltő. Nem kételkedik, hanem magabiztos. Tud érinteni és tudja értékelni az érintést. Egy igazi nő vár, nem elvár. A szemével, a mosolyával, az egyéniségével hódít. Egy igazi nőben van tartás. Egy igazi nő a férfi számára nem probléma, hanem megoldás mindenre.

 

  • Milyen csodálatos dolog az arcmimika... néhány izom elég ahhoz hogy átverd a világot...

 

  • A szívemhez vezető út jelenleg útépítés miatt zárva.

 

  • Ha nem tudsz dönteni két dolog között, dobj fel egy érmét. Amíg pörög a levegőben, észreveszed, melyik oldalnak szurkolsz jobban...

 

  • Kevés embernek mondom, hogy szeretlek. De akinek ezt mondom, az elhiheti, hogy így van!

 

  • Örökre bezártalak a szívembe, de elfelejtettem hol van az a fránya kulcs.
 
  • Három dolog van, amire minden lánynak szüksége van az életében:
  • Alkohol: hogy erősebbé tegye.
  • Szerelem: hogy gyengébbé tegye.
  • És legjobb barátok: hogy felszedjék őt, amikor amikor alkohol és szerelem miatt a padlón van.

 

  • Lehet, hogy érzelmi roncs vagyok, de képes vagyok mosolyogni és jól érezni magam. Egyesek ezt kétszínűségnek nevezik, én lelki erőnek...

 

  • Inkább vagyok egyéniség egyedül, mint olyan aki mindenkinek nyal, hogy valaki lehessen.

 

  • Mert lehetnék vadmacska, vadászhatnék fiúkra - de inkább maradok a kiscica módnál, s dorombolok a karjaidban.

 

  • Alaplépések: Bejelöl, lájkol, megbök, rád ír chaten, elkéri a telefonszámod, randiztok, összejöttök és boldogan éltek, míg nem jön egy másik...

 

  • Tükröm, tükröm mondd meg nékem, akad még normális srác e vidéken?!

 

  • Egy nap majd minden jó lesz és semmi sem fog fájni. A szerelem megtalál, a csatatér kiürül és aki szeret a te oldaladon emeli fel a fehér zászlót a nyakadba borulva. Egy nap majd kisüt a nap. De nem ma. Ma nem. Csak holnap, vagy azután. Vagy talán soha. De a remény ami életben tart, hogy eljöhet az a nap ...

 

  • Mielőtt kimondanád a végszót, egyet jegyezz meg, de jól : Egy nap, valaki megfogja köszönni neked, hogy elengedtél..

 

  • Fiú: Bocsánat!
  • Lány: Fogd meg ezt a poharat !
  • Fiú: *megfogja*
  • Lány: Most dobd a padlóra!
  • Fiú: Ledobtam, összetört.. most mi?
  • Lány: Most mond meg neki, hogy Bocsánat, és figyeld, hogy összeszedi-e magát!..

 

  • Csak várj... várd ki, míg rájön, hogy rád van szüksége! Mert rá fog jönni..

 

  • Egyet megtanultam, soha ne fuss olyan után aki nem tesz érte, hogy utolérd!

 

  • Ha a herceget várod, hercegnő légy, ne ribanc!

 

  • Mindenkinek vannak álmai. Egyesek jók, mások rosszak. Egyeseket nem akarunk elfelejteni. Néha rájössz, hogy kinőtted az álmaidat, néha úgy érzed, végre megvalósulnak. És egyeseknek rémálmaik vannak. De akármit is álmodsz, ha eljön a reggel, kopogtat a valóság és az álom lassan elillan.

 

  • Bár csak tudnátok fiúk, ha egy lány duzzog, hiztizik akkor, hogy kell viselkedni vele... Ha azt mondja ne hívd fel, akkor azt várja, mikor fogod felhívni. Ha azt akarja, hogy ne kísérd haza, akkor azt várja, hogy ragad karon és ha egész úton nem is beszéltek, kísérd haza. Ha azt mondja, nincs baja, akkor nagyon is van valami baja. Mindik az ellenkezőjét kell tenni, mint amit akar. De ezt alig néhányan tudjátok..

 

  • Én... lehangolt, szomorú, zavaros, magányos, nem kedvelt, elítélt, félreértett, jelentéktelen, megtört, belül haldokló... Jól vagyok.
 
  • Az emberek változnak. Az érzések nem..

 

  • Soha ne fordíts hátat az érzelmeidnek. Ha szereted, valld be! Az elején nem tudod még értékelni és felfogni, mit veszíthetsz, erre hónapokkal később döbbensz csak rá. Szóval tedd fel magadnak a kérdést: "Megéri elveszíteni, félredobni azt akit szeretek?" Lehet, hogy rengeteg akadály áll a boldogság útjába, és egyszerűbb elnyomni az érzéseket, de az elnyomás alatt ott vannak, és rengetegszer elő fognak törni. Okosabb döntés hátat fordítani, mint egy picit harcolni valamiért, ami boldoggá tehet később? Soha ne hagyd veszni a szerelmet! Az utolsó percig megéri küzdeni. Mert második esély mindig van. A kérdés: "Élsz-e vele vagy tovább szenvedsz és okozol szenvedést annak, aki a lelkét is kitenné érted..."
 
 
  • Az életnek, a jó életnek, a príma életnek az az alapelve:"Miért ne?"

 

  • Változni nehéz. De ugyanannak maradni még annál is nehezebb.

 

  • Néha nem attól jó egy dal, hogy érzelmeket váltanak ki belőled, hanem attól, hogy eszedbe jutnak emberek és dolgok, amikor meghallod ezeket.

 

  • Tudom, tudom, hogy önző dolog azt várni, hogy te is olyan szomorú legyél miattam, mint amennyire én miattad, de legalább megvigasztalna a tudat, hogy egyszer tényleg sokat jelentettem neked.

 

  • Van, hogy egy apróság megváltoztatja az életünket. Hirtelen, amikor a legkevésbé számítunk rá, történik valami, és új irányba indít. Olyan útra, ami csupa meglepetés. Hová érkezünk? Ez az út maga az élet. Így keressük a fényt. De hogy megtaláljuk a fényt, előbb át kell jutnunk a sötétségen.

 

  • Ne azt válaszd, aki a legjobb a világon, hanem azt, aki a legjobbá teszi a világod!

 

  • Milyen furcsa érzéseket vált ki, mikor visszaolvasol egy beszélgetést egy olyan személlyel aki fontos volt neked abból az időből amikor még minden tökéletes volt köztetek.

 

  • A legjobb dolog az életben, ha van testvéred! A testvér olyan személy aki mindig mindenkor melletted van. Kiskorodban vele játszol, vele verekedsz. Nagyobb korodban idegesítő személy szerepét tölti be életedben, de amikor már "teljesen" felnőtté váltok rájöttök, igen is fontos emberek vagytok egymásnak. A testvért nem lehet utálni, nem lehet megvetni mert a miénk. A mi vérünk az életünk talán legjobb része. Elfelejteni? Lehetetlen, sőt bűn! Mert van valaki akire mindig számíthatsz még akkor is ha bajban vagy. Akinek te is falazol mert kötelességednek érzed a titkai megtartását. Testvéri szeretetben élni jó. Ezt soha ne felejtsd el!

 

  • Olyan vagyok, mint egy porcelánbaba a polcon, amelyet valamikor leejtettek és most összeragasztottan pompázik, de ha óvatlan kezek hozzáérnek, darabjaira hull.

 

  • Mindig úgy képzeljük, hogy van még idő, de ez nem igaz. Mert egy nap ráébredünk, hogy túljutottunk azon a ponton, ahonnan már nem fordulhatunk vissza, de akkor már késő lesz. Ez az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy nincs visszaút. Az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy elszalasztotta az esélyt..

 

  • A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik..

 

  • Ott kezdődik, hogy ránézel. Egy pillanat elég ahhoz, hogy úgy gondold “aranyos”. Egy újabb pillantás elég ahhoz, hogy úgy érezd “bejön”. Egy perc elég ahhoz, hogy elkezd magad győzködni, hogy ez nem olyan…  Ez más, nem úgy érzel. Míg győzködöd magad, elkezdesz álmodozni róla. Míg álmodozol, teljesen belefeledkezel, és onnantól kezdve mindegy, hogy hol, hogyan látod, mindig érezni fogod a pillangókat a gyomrodban… És egy szó elég ahhoz, hogy mindezt összetörje. És te csak tovább győzködöd magad..

 

  • Egy nap írni fog neked. Rá fogsz ébredni, hogy semmit sem jelent számodra. Ő csak egy srác. Csak egy srác, akire elpazaroltad az idődet, aki miatt jól akartál kinézni, akinek meg akartál felelni. Ő csak egy újabb rossz emlék. Eszedbe fog jutni, hogy mennyire kedveled, és mennyire hiányzik, de ezzel együtt mennyire utálod. És ahelyett, hogy újra izgatott lennél egy ilyen kis üzenet miatt, ami neked a világot jelenti, de neki semmit, csak menj a törlésre és folytasd az életed! Nem érdemli meg…

 

  • Ha valakit nem kapsz meg, jusson eszedbe: Lehet, hogy azért nem lehet a tiéd, mert valaki sokkal jobb vár rád!

 

  • Felejtsd el az összes okot amiért nem fog sikerülni, és higgy abban az egyben amiért fog!

 

  • Aki tudni szeretne rólam valamit tőlem kérdezze, mert az emberi kombinálás határtalan…!

 

  • A végén nem az számít, mennyi év volt az életünkben, hanem az, hogy mennyi élet volt az éveinkben!

 

  • Az egyetlen személy, akinél jobbnak kell lenned, az az ember, aki tegnap voltál!

 

  • Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz,és elfelejtik, amit teszel..
    Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az,
    hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.

 

  • Ez volt az a pont, mikor elért a világ végére - és lépett még egyet...

 

  • Csalódtam benned élet... máshogy képzeltem el..

 

  • Bolond az, aki a saját világában él. Én bolond akarok lenni, És úgy akarom élni az életemet, Ahogy megálmodom, Nem pedig úgy,ahogy mások elvárják.

 

  • Ha csak erről a képről jutok eszedbe, tépd szét és felejts el örökre!

 

  • És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni,
    és elhiteti a gyerekkel, hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja
    a vállát egy megtört léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások
    mosolyognak rajta, aki nem hagyja sírni a maga körül lévőket, és
    aki addig nem hagy el, amíg szükséged van rá. És ez is én vagyok:
    aki eltűri, hogy minden cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e?
    Miért olyan nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van,
    hogy nekem nincsenek problémáim? Miért hiszik azt rólam, hogy tökéletes vagyok?
    Csak egy átlagos, szürke senki akarok lenni. Mert valójában az is vagyok.

 

  • "Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, az aki elég együgyü embereket talált, hogy ezt elhiggyék- volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat, betemeti az árkot, s azt kiáltja felebarátainak: >Őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a föld gyümölcse mindenkié, a föld pedig senkié!<"     /Rousseau/

 

  • Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.

 

 

Asztali nézet