Szeretlek
 

MENÜ

 Szerelem 

 

  • Lehet, hogy később kiábrándulunk, és rájövünk, hogy mégsem ő az igazi - de amíg szeretünk, addig a pár napig vagy hónapig, bizonyosak vagyunk benne, hogy "Ő az!" A szerelem élménye ezt az érzést szabadítja föl mindannyiunk lelke mélyéről: Nem vagyok többé félbetépve! Megtaláltam a lelkem másik felét!

 

  • Egy másodpercig azon tűnődtem, hogy ha megcsókolnám, az vajon megtörné-e a varázst, amely körülvesz bennünket, de már túl késő lett volna megállni félúton. Amikor az ajka az ajkamhoz ért, tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz foghatót, mint amikor először megcsókoltam, tudtam, örökké szeretni fogom.

 

  • A következő pillanatban az ajka ott volt az enyémen, és én már nem küzdöttem ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb nálam, hanem azért, mert az akaraterőm abban a pillanatban porrá omlott, amint az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan óvatos, mint az emlékeimben élők, és ez részemről nagyon rendben volt így. Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból, amennyit csak lehet. Így hát visszacsókoltam, a szívem összevissza vert, elfulladva kapkodtam a levegőt, és az ujjaim mohón kóboroltak az arcán. Márvány teste az enyémnek feszült, és boldog voltam, mert nincs az a szenvedés, amit ne viseltem volna el mindezért cserébe. A keze úgy simogatott, mintha örökre meg akarná jegyezni az arcomat, akárcsak én az övét, és azokban a rövid pillanatokban, amikor nem a számat csókolta, a nevemet suttogta.

 

  • A szerelem széppé teszi azt, amink van, visszaadja, amit elvesztettünk, sőt azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk.
     
    Nem a szerelem mozgatja a világot. De érte érdemes élni.
     
    Nem az számít, hogy egy hatalmas óceán partján gyönyörködsz a naplementében, vagy lopott perceidben egy pici tó kacsáit nézed. Csak az számít, ül-e melletted valaki.
     
     
    Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.

  • Az első szerelem minden volt egyszerre. Az a fajta, ami elől sosem hátrálsz, meg sosem próbálsz, meg sosem akarsz. Egy szerelem, ami olyan nagy és erős, hogy sosem hal meg, sosem halványul, sosem veszíti el az energiáját. Az a fajta szerelem, amiért harcolsz.

 

  • Úgy érzem, hogy hozzád vezetett minden az életemben. A döntéseim, a csalódásaim, a dolgok, amiket megbántam akkor. Minden. És amikor együtt vagyunk, úgy néz ki, hogy megérte a múltam. Mert ha egy kis dolgot is másképp tettem volna, lehet sosem találkozok veled.

 

  • Egy pillanatra találkozott a tekintetünk. Hirtelen úgy éreztem, valami történt. Mint amikor egy kulcs beletalál a megfelelő zárba, és kattan egyet.

 

  • Minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem olyat, mint te vagy, hanem téged.. mert lelkeinknek találkoznia kellett.

 

  • Amikor csak hozzám érsz, duplán kettőt ver a szív..

 

  • Ahol tűz volt, ott mindig lesz parázs..

 

  • Nem tökéletes. Te sem vagy az, és együtt sem lesztek soha azok. De ha meg tud nevettetni legalább egyszer, tartsd az életedben és add a lehető legtöbbet, ami tőled telik. Nem fog verseket írni. Nem fog rád gondolni minden pillanatban. De egy olyan részét adja neked, amit meg tudnál törni. De ne bántsd, ne változtasd meg, és ne várj el többet attól, mint amit adni tud. Ne analizáld. Mosolyogj, ha boldoggá tesz, ordíts, ha felidegesít, és hiányozzon, amikor nincs melletted. A szerelem kemény, főleg ha birtokolni akarod. Tökéletes pasik nem léteznek, de egy mindig lesz, aki számodra tökéletes.

 

  • Ott ült mellettem, és láttam a tekintetében, mennyire megcsókolna. Én pedig mit tettem? Lesütöttem a szemem. ..féltem, hogy rajtam is ennyire látszik a vágy.

 

  • Létezik az, hogy valaki belép egy ajtón, vagy beszáll egy autóba, és amikor meglátjuk, amikor először találkozik pillantásunk az övével, azonnal tudjuk; ő az? Létezik az, hogy egyetlen pillanat során olyan mértékű és mélységű érzelmek halmozódnak fel bennünk, mint amire egész addigi életünk során nem volt példa? Behunyom a szemem, visszagondolok erre a pillanatra, és emlékezek. Arra, ami akkor történt. Mi hatalmasodott el rajtam? Mi okozta az érzést, ami egyetlen pillanat alatt beleköltözött elmémbe, s végérvényesen felkavarta addig józannak vélt működését? Talán az ösztön. Talán a viszonzás csodálatos érzékelése. Mert pontosan úgy nézett rám, akkor, először, mint ahogyan szerettem volna, hogy rám nézzen. Ahogyan csak az néz a másikra, aki pontosan azt éli át, amit akkor, azokban a pillanatokban én is átéltem.

 

  • Amikor találkozik a tekintetünk, megáll az idő. Az a szempár egyenesen belém hatol, és megesküdnék rá, hogy látja, ki vagyok. Hogy ki vagyok én, amikor nem pózolok, nem színlelek.

 

  • Az igazság az, hogy szeretem. Csillapíthatatlanul szeretem. Az első pillanattól fogva. Akkor is szerettem, amikor megesküdtem, hogy nem. Nem tehetek róla, csak érzem.

 

  • Nem, nem felejtettelek el, de te aludtál a szívemben, és én nem mertelek felébreszteni.

 

  • Az igazi szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben.

 

  • Az egész egy apró, megvetendő érintéssel kezdődött, melyet anélkül a bizonyos láng nélkül észre sem vettem volna.

 

  • A szerelem az szerelem. Nincs mit megfejteni rajta, mert úgy sem lehet megfejteni. Engedd, hogy megtörténjen, ennyi.

 

  • Pedig pont ez a lényeg. Hogy jöjjön valaki, aki ezen a Földön él, mégis magával hoz egy másik világot. Akivel máshogy látsz, máshogy éled meg a mindennapokat. Akivel szebbek lesznek az álmos reggelek és még szebbek az éjszakák. Akivel a percek óráknak tűnnek, az órák pedig perceknek. Aki ott tud hagyni a szívedben valamit, ami akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha nincs melletted.

 

  • Varázslatos délután volt. ...csak ültünk, és nevettünk, mindenen amin csak tudtunk. Vibrált a levegő közöttünk, sütött a nap, és biztos voltam az érzéseimben.

 

  • Vágytál, hogy szívből szeress, és szívből szeressenek. Vágytál rá, hívtad, kerested. Ott volt minden ébredésedben, minden elszenderedésben, minden napodban, minden pillanatodban. Álmodban. És most itt áll előtted. A valóságban.

 

  • Egy tükör vagy. Az a fajta, ami percenként szembesít magammal. A hibáimmal. A félelmeimmel. Soha nem voltam ennyire üres, a legpozitívabb értelemben. Nem is tudod pontosan, de rámutatsz arra, akinek nem kellene lennem. Eldobatod velem a jelmezeket, az álcákat. Mert a rengeteg festéktől, máztól, giccses ruháktól nem látszott belőlem semmi. Féltettem magam mindentől. És mikor ülök melletted rájövök, hogy lehet élni így is. És szentül hiszem, hogy valójában mindig így kellett volna.

 

  • Én hiszek a csodákban, a hazug szavakban, a szőke hercegben és a fehér lovakban. Hiszek a mesékben, hiszek az érzésben, hiszek a szeretlek összes betűjében.

 

  • Melletted valaki másnak érzem magam. Valaki olyannak, aki jobban hasonlít rám.

 

  • Imádom, amikor engem nézel, mert akkor úgy érzem, hogy én vagyok a legszebb.

 

  • Aztán jöttél te. Te nem olyannak láttál. Azelőtt még soha senki nem éreztette velem azt, hogy elég vagyok. Te vagy az első, és most már én is elhiszem.

 

  • Ott akarok melletted lenni, mikor reggel van, csak nézni, mikor nyújtózol egy nagyot, ásítasz, és félálomban megölelsz, s hozzám bújsz. Mindezt ébren. Éberen akarom végignézni. Majd kiszáradt száddal, gyengéden adsz egy puszit a homlokomra, és a fülembe durmogsz, mint egy maci. Ott akarok lenni melletted, mikor kijössz a zuhany alól és vizes, félig pucér testeddel mögém állsz, és a nyakamat puszilgatod, mikor én a kávét csinálom a reggeli zűrzavarban. Ott akarok lenni melletted, miközben elmész és nézni akarom, ahogyan becsukod az ajtót. Ott akarok lenni melletted, mikor hazajössz, megölelsz, és elmondod, hogy milyen volt a napod. Ott akarok lenni melletted és nézni, hogy miként nézel rám. Melletted akarok lenni, amikor álmosan iszod a kakaódat, miközben a TV- ben agybutító műsorokat nézünk, és hozzád bújni, akkor, amikor semmi dolgom sincs, és érezni, hogy biztonságot adsz. Biztonságot ad tested melegsége, és lágysága. Melletted akarok lenni, miközben nevetsz, és együtt akarok veled nevetni, és egymáson nevetni; egymás butaságán. Veled akarok lenni, mikor valami fáj, vagy ha megbántott valaki. Veled akarok lenni, moziba menni, eljátszani hogy hogyan ismerkedtünk meg, újra, s újra. Melletted akarok lenni minden este és reggel, melletted elaludni, hozzád bújni, "miért"- eket feltenni, mint egy 5 éves kisgyerek.

 

  • Álmok kergetése helyett most az egyszer élek. Még nem ismerem ezt az életformát, de szerintem tanulható. Még nem tudom megszokni az el nem múló perceket, a visszatérő csókokat, a kezet, ami mindig ott van. Még zavaros a víz, amiben ülök. Nyújtod a kezed felém, próbálsz megtanítani úszni, csak előtte még nyelnem kell egy nagyot. Menni fog. Mert ez most más. Életrevalóbb.
    Mert idevezettek az utak, hogy legyen lehetőségem ezt értékelni. Másképp esély se lett volna rá. Látom magam mögött a felégetett utat, ami egykor a mindent jelentette. És már kitisztulva gondolok rá. Nem fáj, csak ott van. Kegyetlen egymásba marások, reszkető félelmek, túláradó érzelmek, a mindennapos hiány. Egyszer csak elég volt és másra vágytam. Így ébredtem egyik reggel, pedig talán még nem is akartam.
    És most itt vagy, mert itt kell lenned. Úszni tanítasz, az életnek nevezett vízben, én meg próbálok jó tanuló lenni. Talán menni fog, mert ott vagy, ha süllyedni készülnék. És ez most olyan nekem, mint a levegő. Szükség van rád, mert akkor jöttél, mikor épp feladtam és elengedtem és azt mondtad soha többé nem mész el. A szabadság, ami összeköt minket. Ez nem enged elveszni a sötétségben és ez tart életben is. Nincsenek összeütközések, véres csaták, szótlan napok. Megértésből építünk házat, őszinteséggel festjük ki és szerelemmel otthonosítjuk be. És imádom ezt az életnek nevezett valamit, amiről már nem csak beszélünk, mert napról napra továbbhajt és megmutatja, hogy milyennek kellett volna mutatnom magam a kezdetektől fogva. Nem fojtom el magam, nem küldök hamis mosolyokat feléd és már tudom mi az igazi őszinteség. Már a múltamtól se sajnálok semmit. Minden az enyém és ma már boldogan nyitom ki az emlékek szobáit. Ma már be tudom csukni az ajtót, miután beköszöntem.

 

  • Kicsi gyerekként soha nem értettem, mi a jó az óriáskerekekben. Lassúak és magasra mennek, ennyi. Egy kör után eluntam, elég volt belőle. Sokkal jobban érdekeltek a hullámvasutak, az óriás csúszdák és a többi izgalmas dolog. De azt hiszem, most már talán értem: az óriáskerekek arra valók, hogy szép lassan átússzunk az égen azzal, akit szeretünk.

 

  • Vakon megbízom benned - és magamat ismerve ez elég nagy szó. Amikor mellettem vagy, és fogod a kezem, a félelem szó rögtön értelmét veszti.  Veled bármikor, bárhová elmennék, egyetlen szó nélkül. Te őrültségnek hívod ezt… én szerelemnek.

 

  • Kicsit egyedül érzem magam. Nem mintha nem vennének körül jó barátok, és nem nevettetnének meg.. de akkor is hiányzik valami. Úgy érzem, hogy ugyan minden jó és minden szép, mégis ez a kellemes érzés párosul valami furcsa hiányérzettel. Nem tör le, nem rontja el annyira a kedvem, csupán kicsit zavaró. Aztán rájöttem mi is hiányzik: az Ő szeretete. Egy mosoly, egy ölelés, csak nekem - Tőle. Már ez is bőven elég lenne, hogy egésznek érezzem a saját kis lökött világomat. Tudom, nevetségesen álmodozó vagyok és olyan dolgokban reménykedek, amik elérhetetlenek. De ha Ő nem is, legalább ez az álom, ez a vágyakozás az enyém!

 

  • Nem tudsz koncentrálni, igaz? Ismerős érzés. Rögtön ugrasz, ha csöng a telefonod. Naponta több százszor megnézed az email-jeidet, és legszívesebben minden beszélgetésben valahogy ráterelnéd a szót - de amikor kérdik, mit szeretsz benne annyira, képtelen vagy elmagyarázni. Szerelmes dalokat írnál, és csak neki énekelnéd, pedig megszólalni sem mersz a közelében. Ilyen az, mikor beleszeretsz valakibe, egyszerűen és tisztán.

 

  • Életemben először találtam valakit, akitől utálok elválni, akár csak 5 percre is. Találtam valakit, akiből egyszerűen sosem elég. Aki elfogad olyannak amilyen vagyok, és nem akar megváltoztatni, a saját képére formálni. Aki mellett rádöbbentem, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy a fontos szavakat kimondatlanul hagyjuk.

 

 

  • Ha szeretsz valakit, engedd el, s ha ő is szeret téged, akkor majd visszajön hozzád’ - biztos mindannyian ismerjük már ezt a mondást. De belegondoltunk már, mekkora baromság ez?! Ha szeretünk valakit, nem engedjük el, egyszerűen nem adjuk fel ilyen könnyen! Ha megtesszük, ha elengedjük (ráadásul ilyen indokkal), akkor ne csodálkozzunk, ha a másik aztán soha többé nem tér vissza hozzánk.. hiszen joggal gondolhatja: ‘ha igazán szeretett volna, nem engedett volna el..

 

  • Tudod, szerelem voltál neki első látásra. Nem mondta soha, de látni lehetett rajta. Mikor rólad beszélt, én óva intettem. Azt mondtam, hogy túl nehéz lenne, lehetetlenség, sőt őrültség.. Azt tanácsoltam, hogy hagyjon Téged és tudod mit mondott? Hogy nem hagy ki valamit, ami remek lehet, csak mert egyúttal nehéz is. Tudod, most már örülök, hogy így döntött: ha rám hallgatott volna, élete legcsodásabb dolgát hagyta volna ki!

 

  • Megfogni egy másik ember kezét ártatlan mozdulatnak, semmiségnek tűnhet, de valójában sokkal többet jelent annál. Az ember számára a kezei a legalapvetőbb eszközök: a segítségükkel alkotsz, érintesz, vagy épp ha kell, fegyverként használod őket. Egy másik ember kezét önként, mindenféle kényszer nélkül megszorítani annyit jelent, hogy arra a kis időre, míg vele vagy, nem hagyod Őt egyedül - összetartoztok. Még ha csak pár percre is, de addig sem kell a világ gondjaival egyes-egyedül szembenéznie, hiszen van vele valaki, aki segít neki ebben.. ott vagy neki Te.

 

  • Nem beszélek veled, hiszen ismersz: a ’majd jön, ha jönnie kell’ reménye nekem elég. Szeretlek.. de nem alázkodom meg előtted. Majd hívsz, ha akarsz; csókolsz, ha akarsz; viszontszeretsz, ha akarsz. Már csak Te kellesz hozzá - én minden órában, minden percben hívnálak.

 

  • Bárki bármit mond, a legszebb, legigazibb szerelem az, amikor egy személyben megtalálod a barátot, aki sosem hagy cserben és lehet vele nevetni; a testvért, aki megvéd Téged, ha kell; és a szülőt, aki bár néha kicsit leszid, mégis Te vagy a szeme fénye.

 

  • Azt mondják, a nyári szerelem mindig hamar elillan, de néha előfordul, hogy az, ami csak egy kalandnak indult, valami igazivá változik. Persze mindig voltak és lesznek is, akiket megégetett a forróság, s ők csak egy dolgot akarnak az ősz beköszöntével: felejteni. Mások azonban legszívesebben megállítanák a nyár utolsó napjait, hogy minden percet örökké élvezhessenek..

 

  • Az emberi agy a legcsodálatosabb szerv: 24 órában, évi 365 napon keresztül működik, születésünk percétől fogva addig, amíg szerelmesek nem leszünk..

 

  • Szívvel látni nem azt jelenti, hogy nem látod a hibáimat, az esendőségeimet, vagy néha a legvisszataszítóbb tulajdonságaimat. Nem azt jelenti, hogy nem látod meg a gonoszságomat, amitől (mint a legtöbb ember) én sem tudtam megszabadulni. Szívvel látni azt jelenti, hogy mindezek mögé nézel bennem, és tudod hogy több vagyok, mint a démonaim!

 

  • Életem minden egyes pillanatában szól idebenn egy dal. Lehetek boldog, vagy akár szomorú, egy biztos: mindig van hozzá háttérzene. Sajnos nagyon kevesen képesek meghallani a dalomat, de talán ez nem is fontos.. a lényeg, hogy én halljam. Mindenkinek meg van a maga saját dala. Néha, nagyon ritkán azonban észreveszem, hogy más is ugyanúgy ‘táncol’, ahogyan én. Olyankor közelebb lépek hozzá, elmosolyodom, kézen fogom és igyekszem nem elereszteni többé. Hiszen nincs is varázslatosabb annál, mint amikor ugyanaz a dal csendül fel két emberben.

 

  • .. és olyan ez, mint mikor belép az életedbe egy különleges valaki, és az egyik feled azt mondja: “még közel sem állsz készen”, de a másik feled egyre csak azt hajtogatja: “maradj vele örökké”

 

  • Gyenge vagyok töriből, de arra emlékszem, amikor először láttalak. Nem vagyok kémiazseni, de azt még én is tudom, mi játszódik le bennem ha mosolyogsz. Rossz vagyok földrajzból, de el tudom mondani, hogy itt élsz bennem. Nem vagyok se nagy író, se költő, de azt talán ki tudom fejezni, mennyire imádlak.

 

  • .. és jön majd egy nap, minek a reggelét éppúgy utálod, mint az összes eddigit – ám a napkelte és a napnyugta között történik valami és este már másként gondolsz a következő reggelre. Mert abban a reggelben már nem csak kötelességek várnak rád, hanem valami más is.. valaki más. Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka, nem nyűg a feladat és csodálatos az élet. Aki miatt már álmodban is a reggelt várod, hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd hangját, láthasd a szemeit. Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni, hogy szebbé tehesd az életét. Így lesz majd, hogy a reggel többé már nem nyűg, a reggel többé már nem kötelesség: a reggel már Ő. Mindenki számára létezik ilyen reggel.

 

  • Mellkasodon a fülem és hallgatom a szíved. Azt a dübörgő kincset, ami itt tart most Téged mellettem.

 

  • Szokatlan érzés volt, hogy valamiben tehetségesnek bizonyulok, hiszen ideáig nem voltam a legjobb semmiben. Jól tanultam, de sohasem voltam a legjobb az osztályban, az olvasásért pedig nem osztogatnak díjakat. Nem büszkélkedhettem sem zenei tehetséggel, sem más művészi érzékkel, ami pedig a sportokat illeti, arról jobb nem is beszélni. Feladtam az igyekezetet, hogy bármiben is kitűnjek, de most úgy érzem, megtaláltam végre a helyem a világban - és ezt Neked köszönhetem. Melletted azt érzem, hogy jó vagyok valamiben, hogy jó vagyok valakinek.

 

  • Szereted őt, ugye? Ez csak egy egyszerű pszichológiai kérdés. Nem egy név, csak úgy, megemlítve. És mégis, valaki hirtelen eszedbe jutott..

 

  • Fogadom: segítek, hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád, és lesz elegendő türelmem. Hogy beszélek, amikor azt kell, és hallgatok veled, amikor nem. Hogy nem bánom, ha nem szereted a ribizlitortát. Hogy a szíved melegében élek, és az lesz az otthonom.Fogadom, hogy: őrülten szeretlek, akármilyen leszel is, most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy jöhet bármi, ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz.

 

  • Most még nem érted, de majd mikor ott lesz, amikor ott áll majd előtted, vagy épp a karjaiban tart fogsz rájönni, hogy miért nem működött addig senki mással. Hogy miért nem csókolt meg, hogy miért nem akart téged, hogy miért nem adott esélyt, hogy miért nem szeretett. Abban a pillanatban világossá válik, és megérted, hogy csak azt kaphatod meg, ami a tiéd, de azt aztán 100%-osan odarakja eléd az Élet. Talán észre sem veszed, betoppan, és egyik pillanatról a másikra válik az életed részévé. Már nem is érted, hogy hogyan élhettél eddig nélküle. Csak azt tudod, semmit sem adnak könnyedén. Semmit. Egy ölelés, egy csók bárhonnan érkezhet, de érezni fogod, ha semmi közöd hozzá. Viszont abban a pillanatban, hogy ott lesz Ő, tudni fogod, hogy belepasszol az életedbe. Tökéletesen és hibátlanul.

 

  • Ha valaki nem tesz meg érted legalább annyit, amennyit Te érte, akkor nem ő az igazi. Ő csak egy újabb útitárs az igazihoz vezető rögös és hosszú úton. Ha megtalálod azt, akit keresel, akkor azt rögtön tudni és érezni fogod, mert olyan érzés lesz, mintha mindig is Őt kerested volna. Idegen, de mégis ismered. Még távoli, mégis közelebb van, mint bárki más. A szemedbe néz, de a lelkedbe lát. Hozzád beszél, de a szívedhez szól..

 

  • Akit az Isten neked szánt, azt még az Ördög is utánad tolja talicskán..

 

  • Az ember szépen lassan rájön, hogy ez nem csupán tetszés ez már nem csak vonzalom ez több annál valami megmagyarázhatatlan plusz ami folyton jelen van és érzed, mindig. Ez az a fajta dolog mikor bármit tesz vagy bármit mond, te képtelen vagy rá hosszú ideig haragudni. Ha valami baj van csak ő tud felvidítani, ha meghallod a nevét vagy meglátod már görcsbe rándul a gyomrod és felébrednek a pillangóid. Csak rá van szükséged és ezt érzed. A neve kezdőbetűjét és szívecskéket kezdesz el rajzolgatni unalmadban még ha ezt ki nem állhatod, akkor is. Képtelen vagy vele nem beszélni, nem bírod elviselni, ha fáj neki valami. Csak arra gondolsz, hogy érezze, neked ő a világon a legfontosabb. Számomra itt kezdődik a szeretet.

 

  • Van az a pasi, aki kinyit, felnyit, megnyit, elvarázsol, boldoggá tesz. Megért, szeret, veled van, támogat, és nem adja fel. Lehet, hogy nehéz lesz, de végigcsinálja, mert tudja, hogy semmit sem adnak könnyen. Higgy benne, és megkapod! Akard, várd, és jönni fog. De ha jön, ne sétálj el mellette. Vedd észre, és vigyázz rá. Szeresd, de ne fojtsd meg a szereteteddel. Adj meg neki mindent, törődj vele, de hagyd meg a szabadságát. Élvezd, hogy van, hogy segít, hogy támogat, de ne vedd magától értetődőnek, hogy ott van. Becsüld meg!

 

  • Ha van benned egy szeretet, amit valaki kiváltott belőled, ezt másnak nem adhatod, csak neki. Mert csak hozzá illik. Az ő lelkéhez formálódott, az ő lelkének rezdüléseihez alakult, az ő lelkének vágyaihoz igazodott.

 

  • Szeretlek- suttogom.. ahányszor elmegyek melletted..

 

  • Mikor megláttalak, féltem megismerni téged.. Mikor megismertelek, féltelek megcsókolni.. Mikor megcsókoltalak, belédszerettem..
    Mióta szeretlek, félek elveszíteni!

 

  • Találd meg azt a férfit, aki összeszedegeti az összetört szíved minden darabját, újra összeilleszti őket, de egy darabot megtart magának, s a hiányzó részt, az övével pótolja ki!

 

  • Mondd el neki hogy szereted. Tedd meg. Minden perc számít, amit együtt tölthettek. Lehet, hogy egy nap arra ébredsz, hogy nem tudod elmondani neki, hogy mennyire szereted, hogy mennyire akarod őt, mert ő már talált valaki mást. Inkább mondd el neki most, nehogy túl késő legyen. Hidd el, ha nem teszed meg, egész életedben bánni fogod, ha tényleg igazán szereted.

 

  • Úgy hallottam, hogy te nagy játékos vagy.. szóval játsszunk! beszélgessünk, veszekedjünk, találkozzunk. Írjunk egymásnak jó reggelt és jó éjszakát üzeneteket. Sétáljunk együtt, varázsolj el. Aggódjunk egymásért, szívassuk egymást, ellenőrizhetjük is egymást. adjunk egymásnak beceneveket, emlékeket. Meséld el a titkaidat, bízz bennem falak nélkül. Beszéljük át az egész éjszakát. Tegyük féltékennyé a másikat, csókolózzunk és ölelkezzünk, mintha többről szólna.és, hogy ki veszít?! aki először lesz szerelmes!
 
  • Egyszer szeretnék elmenni kocsikázni. Csak te, én, az országút, és a rádió. A kék ég, a szürke utak, és az ablakok lehúzva. Beszélnénk mindenről, vagy akár a semmiről és kiénekelnénk a szívünket, és olyan emlékeket szereznénk, amiket soha, de soha nem felejtenénk el. Csak te és én.

 

  • A szív is páros szerv, csak a párja egy másik embernél van.

 

  • Amikor vele vagyok, amikor ölelem, amikor csókolom, amikor érzem az illatát, amikor fogja a kezem, minden probléma megszűnik körülöttem. Csak arra gondolok, hogy milyen jó vele... a pillanatra, amikor úgy csókol, mint még senki ezen a világon, amikor olyan szorosan magához ölel, mintha soha nem szeretne elengedni , úgy érzed te vagy a világ legboldogabb embere. Csak vele, csak a pillanatnak élsz!
 
  • Lehet, hogy nem szőke herceg, de az enyém!
 
  • Mindannyian a szerelem óriáskerekéhez vagyunk láncolva. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szerelmet folyton más szemszögből látjuk. Míg az egyik pillanatban élvezed a fellendülést, addig a másik percben mintha lefelé vennéd az irányt. De akár fent vagy, akár lent, sose helyezd magad kényelembe, mert arra biztosan számíthatsz, hogy a kerék egyre csak forog tovább...
 
  • A külső megfog, a belső megtart, a jó szex hozzáláncol..
 
  • Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából is elefántot csinálok... hisztizek a semmiért, álomvilágban élek. De amikor azt mondom: szeretlek, az sosem hazugság.
 
 
  • Miért én?
  • Mert te akkor is láttál, amikor láthatatlan voltam.
 
  • Ahogy egyre inkább megismersz valakit, minden külső tulajdonsága apránként elhalványul. Már nem számít, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas - idővel sokkal inkább a lelkét figyeled, nem a külsejét. Ezért mondják azt, hogy igazán a másik ember belsőjébe szeretünk bele; a külseje után persze vágyakozhatunk, tetszhet nagyon a szeme vagy az izmos hasa, de ezeket csak a szemeddel szereted, nem a szíveddel! Mikor úgy igazán megismersz és megszeretsz valakit, minden külső hiányossága vagy hibája eltűnik. Ez a szeretet lényege a tökéletlenségek mögött meglátni valakiben a szépséget.

 

  • Azt akarom hogy megöleljen. Azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és értsen meg. Hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "Soha nem mondtam le rólad".

 

  • Minden nő megérdemel egy pasit, aki még akkor is mosolyt tud csalni az arcára, amikor semmi oka nincs rá. Amikor összedőlt a világ körülötte, amikor mindent elveszített, mert egy mosoly pillanatok alatt rádöbbenti: ami számít, az már ott van az életében, az összes többi meg kit érdekel. Szóval erre képes egy mosoly tőle: visszahoz a jelenbe, és segít élni.

 

  • Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor egy másik embernek felcsillan a szeme és rád mosolyog, mert boldog, hogy láthat téged.

 

  • Kíváncsi vagyok mit gondolsz, amikor megpillantasz. Illetve, ...gondolsz egyáltalán rám? Vagy én is csak épp olyan vagyok a szemedben, mint a többi ember? Talán mosolyogsz egy kicsit, amikor meglátsz. Talán sikerül néha egy kis boldogságot csalnom a napjaidba. Talán szereted, ahogy a vicceiden nevetek. Talán a te szíved is ugyanúgy megdobban ilyenkor, ahogy az enyém. Talán...remélem így van.

 

  • A szerelem egyszer elmúlik, de a sok hülyeségen nem tudsz változtatni, amit érte megtettél. 

 

  • Amikor veled találkoztam... Akkor értettem meg a szerelmes dalokat és azt, hogy a szerelmesek miért táncolnak egymással. Akkor értettem meg a csókolózást és azt, hogy ez a legszebb dolog. Megértettem, hogy az emberek miért sírnak, amikor összetörik a szívüket, és hogy miért menekülnek el mindenki elől, amikor a szívük darabokban áll.. Mert szükségük van egy kis térre, hogy rendbe hozzák az eltűnt szerelmük hangjával és az emlékekkel. Végül újra összerakják, hogy aztán valaki újra összetörhesse..

 

  • Amikor veled találkoztam, akkor értettem meg, hogy az egész élet miről szól, és hogy az emberek miért maradnak fent késő este valakire gondolva..
 
  • Ha nem az enyém, akkor nem ő van nekem szánva. Ha ő lett nekem szánva, akkor az enyém lesz.

 

  • Sosem az dönt egy kapcsolatban, hogy mennyire felelsz meg valakinek, hanem hogy mennyire vagy képes szeretni önmagad által azt, kitől
    remegni kezd a térded, ha hozzá érsz, ránézel, megcsókol, hiszen csak
    az számít igazán, ami belül van.

 

  • Ha megkérdeznéd tőlem, hányszor gondolok rád, azt mondanám: csak egyszer történt ilyesmi - de azóta ki sem tudlak verni a fejemből.

 

  • Egy éjjel, nem túl rég, beléd szerettem.. Túl erősen ahhoz,hogy valaha is elengedjelek.

 

  • Benned megtaláltam mindent, amit te is csak bennem látsz.

 

  • Mindig mondogattam, hogy én bizony nem fogom senkinek sem odaadni a szívem. De ha gondolod, Te tehetsz egy próbát arra, hogy ellopd.

 

  • Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amiket szeretnél!

 

  • Ha eldobod a szerelmet, nem marad semmid. Nem lesz álmod,
    történeted
    , semmid.

 

  • De most már tudom és érzem, hogy nélküled összedőlne a világ körülöttem.

 

  • Ha nem gondolsz is rám ezer évig, én egy órán belül ezerszer gondolok majd rád..

 

  • Abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket.

 

  • Néha elég egy pár óra, vagy pár nap, hogy az ember életét megváltoztassa valaki. Nem számít az idő, sem a tér, nincsenek miértek, nincsenek kérdések és nincsenek válaszok sem. Csak van valami. Találkozol valakivel, akinek nem kell semmit mondanod. Pár perc és a vesédbe lát. A gátlások leomlanak, a képmutatás álarca megreped az arcodon. Nincs többé hazugság, csak az őszinteség, csak a csupasz lelked, minden védelem nélkül. És félsz, és halálra rémülsz; mit keres valaki pár óra után a szíved közepében? Félsz, hogy vissza fog élni a kiszolgáltatottságoddal. Nem teszi, mert a markodban van, ahogy Te is. A józan ész meg eltűnik. Bármit mond, megteszed. Bármit kérdez, válaszolsz. Kivetkőzöl magadból, és mindent a fonákjáról látsz. Olyasmit teszel, amit el sem hiszel, olyanokat mondasz, amiket utólag sem értesz. Tükröt állít eléd, amiben meglátod magad. Az igazi énedet. A valóságot. Amit senki más szemében nem láttál még. Talán azt is tudja, hogy milyen leszel. Még a jövődet is látja benned, te meg meglátod a szemében a saját, minden mocsoktól és szennytől mentes arcképedet. Boldog vagy és félsz, együtt. Az életed összeomlik, mint egy kártyavár. De nem bánod, tudod, hogy legközelebb nem kártyavárat kell építeni, hanem biztosat. Megreped a burok, amiben éltél, és kapsz még egy esélyt. Egy esélyt egy más, egy igazabb, jobb életre. Kapsz egy lehetőséget, hogy megértsd a világot, az embereket, az élet lényegét, hogy élni kezdj, és abbahagyd a fejedben lejátszott sakk játszmát. Talán mások vagytok, talán nem lehettek együtt, nem a jó időben és a megfelelő helyen találkoztok. Talán sajnálod, hogy ennyi volt, talán tudod, hogy így kellett történnie. Évek múlva az érzés feltör belőled. Csak pár szót váltotok üzenetben, csak röppen egy gondolat, csak megrebeg a szíved újra. Elteltek az évek, változtál, és ő is változott. Minden más lett. Fonalak összegubancolódtak, fonalak szakadtak el, fonalak jöttek létre, por szállt a régi érzésekre. De a tietek mit sem változott. Ott van közöttetek a láthatatlan szál, ami egy életre összeköt benneteket. És ott is marad. Nem fog rajta vihar, idő, hely, por vagy más ember. Ott van, és kész. Egy életre össze vagytok kötve, valahol a csillagok közt. Tudjátok mindketten...

 

  • Boldog vagyok, de egyben szomorú. Miért? Mert szeretlek!
    Boldog vagyok, mert Te létezel.
    Szomorú vagyok, mert szeretlek.
    De tudom nem lehetek veled.
    Nem tudom miért, de beléd szerettem.
    Nem tudom hogy történt, de megszerettelek.
    Tehetek én róla, hogy pont beléd szerettem?
    Tehetek én róla, hogy pont az utamba csöppentél?
    Tehetek én róla, hogy nem tudlak kitépni szívemből?
    Veled fekszem, veled ébredek, mindig Te jársz eszemben.
    Csak bámulok előre a nagyvilágba,
    Bámulok, mert tudom, Te ott vagy valahol.
    Most bevallom neked:
    Sokszor sírtam, mert még nem mondtam,
    De most elárulom neked:
    Én téged szeretlek, és nem feledlek soha,
    Örökre a szívembe zárlak.
    Most még fájó, s felszakadozó seb vagy szívemben,
    De később, ha sikerül kiűzni az irántad érzett szerelmet,
    Majd, mint egy gyönyörű emlék őrizlek szívemben.
    SZERETLEK!-ezt mondom utoljára, mert ez nem hazugság,
    Hanem egy Szerelmes Szív Igaz Szava!

 

  • Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomorúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzés. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.

 

  • A szerelem egyszer elmúlik, de a sok hülyeségen nem tudsz változtatni, amit érte megtettél.

 

  • Sosem tudtam ellenállni neked és még mindig nem tanultam meg, hogy kell.

 

  • Mert tudom milyen érzés az, amikor a közelében vagy, és annyira dobog a szived, hogy félsz, meg ne hallja.

 

  • Akármi is történjen soha nem akarom elfelejteni, milyen érzés vele lenni. Az érintését, az ízét, még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki, senki ne vehesse el tőlem.

 

  • Rendkívüli dolog az, amikor olyannal hoz össze a sors, akiben megtalálod a másik feledet. Aki elfogad olyannak, amilyen vagy. Nagyon hosszú ideje vártam, hogy felül tudjak kerekedni magamon. Úgy érzem, hogy veled végre sikerült.

 

  • Ha szeretsz valakit, ne szólj egy szót se. Hallgass! S a csöndben üzend ezt a néma zenét. Vagy tudod mit? Ha félsz, hogy nem hall, mert még nincs hozzá füle: fütyülj neki! Mindenkinek van egy titkos füttyjele. Ha meghallja, talán megdobban a szíve.

 

  • És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált..

 

  • Akit érdekel, hogy mi van veled, akinek fontos vagy, az sosem alszik el anélkül, hogy ne tudjon rólad mindent: hogy hogyan sikerült a napod, hogy ki bántott meg, hogy miért buktál ki, hogy minek örültél, vagy épp miért sírtál...

 

  • Az életben egyetlen boldogság létezik: ha szeretsz és viszont szeretnek.

 

  • De hiába keresem, nem emlékszem a pillanatra, amikor ne szerettelek volna.

 

  • Mindegy, hogy mit tettél. Ne add fel, soha ne add fel! Ha szeret téged, meg fog bocsájtani.
  • Te ezt el is hiszed?
  • El kell hinnem, különben nincs tovább.

 

  • Van valaki, akire várok, legyen az egy nap, egy hónap vagy egy év, én várni fogom akkor is ha esik vagy havazik... de mi mást tehetnék, ha egyszer szerelmes vagyok belé?

 

  • Bárki is mondta, hogy lehetetlen azt a dolgot hiányolni, amid még nem volt, nyilvánvalóan sosem volt még szerelmes.

 

  • Nem azért jöttem, hogy azt mondjam neked, nem tudok nélküled élni. Mert tudok. Csak nem akarok..!

 

  • A szerelem számtanában 1 + 1 = a mindennel; és 2 - 1 = a semmivel.

 

  • A szerelem olyan, mint a víz. Beleeshetsz, akár bele is fulladhatsz.. mégsem tudsz élni nélküle!

 

  • A csók a természet bájos kis trükkje arra az esetre, mikor a szavak feleslegessé válnak.

 

  • Elkapta a pillantásomat és visszamosolygott.. de vajon tudja hogy a szívemet is megkapta ezzel? 

 

  • Nem akarom hogy sírni láss.. hisz egy lány csak úgy szép hogyha mosolyog, és én gyönyörű akarok lenni mikor rám nézel.

 

  • Amit érzel, az csak neked fontos. De az, amit teszel azokkal az emberekkel, akiket szeretsz-ez az egyetlen dolog, ami számít..

 

  • A szerelem nem csak ölelésekről, csókokról, "szeretlek"ekről és "hiányzol"okról szól.. szerelem az, mikor pillangók vannak a gyomrodban amikor éppen Rá gondolsz.

 

  • Becsukhatod a szemed azok előtt a dolgok előtt, amiket nem akarsz látni; de a szívedet nem csukhatod be, hogy ne érezz!

 

  • Három értékes kérdés van az életben. Mi szent? Miért érdemes élni? És meghalni? A válasz mindegyikre: a szerelem.

 

  • Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem azt jelenti, hogy nem szeret szíve minden szeretetével.

 

  • A fiú 14 szál rózsát adott a lánynak, 13 igazit és 1 műt. Azt mondta: szeretni foglak, amíg az utolsó el nem hervad.

 

  • Próbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni.

 

  • Ha letérdelsz azelőtt, akit szeretsz és ő felemel, nem szeret úgy, mint aki lehajol és melléd térdepel.

 

  • Tudod te mi az: szeretni valakit? S ha megkérdik büszkén letagadni. Minden úton lesni, várni, s ha jön közömbös arcot vágni. Nem szólni neki, mintha nem is érdekelne, s közben elaludni könnyekkel szenvedve.

 

  • Nem azért szeretlek aki Te vagy, hanem aki én vagyok melletted.

 

  • Az imádlak szó kevés ahhoz amit irántad érzek.

 

  • Amikor úgy néz rád valaki, mintha te lennél az utolsó csoda a Földön.. az a szerelem.

 

  • Mi a szerelem? Egy hosszú alkalom a szenvedésre, melynek 1000 könnycsepp sem elég, és mindig újakat kér.

 

  • Álmokban és szerelemben semmi sem lehetetlen..

 

  • Hogy hol kezdődött el ez a szerelem, azt ti tudjátok. S hogy hol ér véget? Azt soha ne keressétek!

 

  • A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi.

 

  • Ha szeretsz add a kezed és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.

 

  • Csak egy percig szeress, míg elmondom; imádlak. Csak egy órát ölelj, míg megsúgom; kívánlak. Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni; mit jelent forrón, őszintén szeretni.

 

  • Kell a föld, hogy legyen élet, kell a nap, hogy legyenek fények. Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, s kellesz Te, hogy boldog legyen életem.

 

  • Valaki titokban rólad álmodik, valaki rólad szövi legszebb álmait. Valaki szemében miattad könny ragyog, hidd el.. ez a valaki én vagyok.

 

  • Hidj mindent, csak azt nem, hogy feledlek. Feledj mindent, csak azt ne hogy szeretlek. 

 

  • A világ számára csak egy személy vagy, de számomra Te vagy a világ.

 

  • Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba szeretnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időben, lehet túl későn, de lehet hogy örökre.

 

  • Amíg szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni félek. 

 

  • Ha porba írunk valamit, elfújja a szél, de ha a szívünkbe véssük, örökké él. Én a szívembe véstem egy szót s egy nevet. A szó: szeretlek, a név: a Te neved.

 

  • Egy nap megkérded tőlem, hogy mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az  életem. Erre te elhagysz, pedig ha tudnád.. Te vagy az életem.

 

  • A szerelem olyan, mintha bevizeltél volna; mindenki látja rajtad, de csak te érzed igazán.

 

  • Szívem fáj egy szívért, ami benned dobog, ajkam fáj egy csókért amit tőled kaphatok. Várom a percet, hogy veled legyek, s füledbe súgjam: örökké szeretlek.

 

  • Soha ne hidd, hogy elfoglak feledni, hogy rajtad kívül mást fogok szeretni.

 

  • Ha a szerelmem gyógyítani tudna, Te soha nem lennél beteg.

 

  • A csók a szerelem beszéde. Kérlek gyere és beszélgess velem..!

 

  • Valakit megszeretni egy perc is elég, de valakit elfelejteni egy élet is kevés.

 

  • Ha lemegy a nap és feljön a hold, valaki a távolban csak rád gondol. Vágyakozva nézi a csillagos eget, s reméli, hogy egyszer ott lehet veled.

 

  • Van egy szó, mit úgy hívnak: Remény. Ha vigyázol rá, ő mindig benned él. Ha szívedbe zárod, ki fontos neked, egyszer a tiéd lehet.

 

  • Az életben 3 szót kövess: hit, remény, szeretet. Higgy, de kinek? Remélj, de mit? Szeress, de előbb tudd meg, hogy kit! Feledni, feledni, kitudja hogy lehet? Nem tud feledni, ki szeret. Feledni valakit lehetetlen csoda, mert kit igazán szeretünk, nem feledjük soha.

 

  • Szeretlek, imádlak, nem tehetek róla. Inkább meghalok, de ne mondok le rólad.

 

  • Ne higgy egy csalfa férfi szónak, mert ők csak szokásból udvarolnak. Ma neked mondja, hogy szép vagy, de holnap másnak bókol. De van egy, aki nem szavalgat, szemedbe néz és csak hallgat. Szívedet csak annak add oda, mert ő az aki igazán szeretni tudja.

 

  • A szerelem olyan, mint egy álom, amelyből soha nem tudsz felébredni.

 

  • A szerelem olyan puskagolyó, ami a szívedet találja el, és az agyadat roncsolja szét.

 

  • A szerelem olyan csapda, amelyből senki sem akar kimászni.

 

  • Minden ember számára van egy olyan személy, aki miatt énekel, miatta sír vagy nevet.. Ez igaz- nekem ez a személy Te vagy.

 

  • Ebben az elcseszett világban Te vagy az egyetlen jó dolog.

 

  • Bolond a szerelem, bolond az élet, bolond az ember, mikor szerelme éget. Bolond a fiú, bolond a lány, bolond a világ, mikor a szíved fáj. Bolond a világ, bolond a szerelmes pár, bolond az élet, ha a szerelem éget.

 

  • Ha már semmid nincs, mert mindent odaadtál, és mégsem érzed magad szegénynek, akkor szeretsz igazán.

 

  • Az igazi szerelem áldozattal jár, ha a sors úgy rendeli.

 

  • A szerelem olyan, mint a pillangó, ha kergeted, sosem fogod utolérni. De ha leülsz és vársz, a válladra telepszik és ott marad, talán örökre.

 

  • Úgy szeretném elmondani, hogy szeretlek, eszembe vagy bárhová nézek. Úgy szeretnék két szemedbe mélyen belenézni és elmondani, hogy nélküled nem érdemes élni.

 

  • Üres az ágy és nem jön az álom, nem szól a zene hiába várom. Üvölt a csend és hallgat az élet, rám tör az érzés: szeretlek téged.

 

  • Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, mégis fogjuk egymás kezét.

 

  • Valakire várni nem lehet, csak akkor, ha tudod, hogy szeret.

 

  • Ha a szerelem elmúlt, sohasem volt igaz.

 

  • Hogyha rád gondolok, szívem nagyot dobban, mert én nem szerettem soha senkit jobban.

 

  • Szerelemben mindig az jár pórul, aki jobban szereti a másikat.

 

  • Jobb szenvedni a szerelemért, mint nem tudni mi az.

 

  • A szerelem egy hegedűhúr, mely könnyen elszakad; össze lehet ugyan kötni, de már hamis hangot ad.

 

  • Szakíts egy rózsát, mely örökké nyílik, szeress egyet, mely hű lesz a sírig.

 

  • A múlthoz nem kell más, csak emlékezet.. A jövőhöz nem kell más csak képzelet.. A jelenhez nem kell más, csak hogy foghassam a két kezed..

 

  • Kis hajó az élet tengerén, ketten vagyunk Te meg Én. Viharban, forró napsütésben, halálig együtt az élet tengerén. Szeretni kell, nagyon szeretni, így minden vihart könnyebb elviselni. S ha majd egyszer véget ér az élet, utolsó mondatom: Szeretlek Téged!

 

  • Bírom, hogy amikor magamban eldöntöm, hogy többet rád sem nézek, a sármos mosolyoddal elcseszed az egészet.

 

 

Asztali nézet